Kulcstartótól a téli bakancsig :):):)

Tenisz cipőt tanulok készíteni :):):):) Az eredeti tervem szerint egy tündéri pici lánykának (a gyerekeim unoka testvérének) szeretnék cipőcskéket, mivel nagyon megtetszettek. A kiscsaj még csak mászik, így biztosan nagy hasznukat venné a sógornőm egy-két pár könnyen mosható puha cipőcskének, ami melegen is tartja a konyha kövön a kislány lábát.

Az első cipőt tegnap este kezdtem el, tudtam, hogy nem lesz párja, csak ki akartam próbálni, hogy olyan forma lesz-e, amilyennek lenni kell. A formával nem is volt gondom, a mérettel annál inkább, kulcstartó méretű lett, pedig 3-as horgoló tűvel, és a nagyobb szemszámmal kezdtem.

Felbuzdulva, hogy sikerült a formát elsőre kialakítanom (itt szeretném megköszönni Izának a fantasztikusan jó leírást, szuperül el lehet igazodni rajta), ma elsiettem a kedvenc fonalas boltomba, és gondoltam, hogy veszek akkor jó vastag fonalat, hozzá való horgoló tűt, és akkor hajrá.

Így is volt, kiválsztottam egy bazi vastag fonalat, gondoltam, majd lesz tartása a cipőnek :):):) Tartása lett is, de ez meg irtó nagy lett :):):):):) Most a kisebb szemszámmal indultam, és így is 15 cm-s lett a talpa (tegnap a nagyobb szemszámmal 7 cm sikeredett talpméretnek) :):):):)::)

Jót vigyorogtam, amikor egymás mellé tettem őket. Nem esem kétségbe ám, nem olyan fából faragtak, nem adom fel :):):):) Délután ismét meglátogatom a kedvenc fonalas boltomat :):):):):)

Viszont a kicsit tényleg kulcstartónak fogom használni, a nagy mellé meg készítek majd még egy fél párat, és télire jó lesz, a kiscsaj addigra bele nő :):):):):) Most igyekszem majd a pontos méretet tartani, ugyanis 11,5 cm a talpméret, aminél azért picivel lehet majd nagyobb, úgyis úgy nőnek ezek a mai gyerekek, mint a bolond gomba:)

Amúgy vettem a cipőfűzőhöz fém lukacskákat (nem tudom, mi a hivatalos neve), amibe bele fűzzük a fűzőt majd, hogy ne a horgolás roncsolódjon a használatkor, de ahhoz kalapács kell, úgyhogy azt majd a férjemmel fogom feltetetni :):):)