Alkotni jó

Horgolt terítő

2010-06-23T19:08:00.004+02:00

A szekrényemen jól mutat, fogok még készíteni másikakat is :)

Ja, és ez volt a horgo-blogos játék negyedik fordulójára a feladat, valami téglalap, négyzet, kocka alakút horgolni.

Stephenie Meyer: Breaking Dawn - Hajnalhasadás

2010-06-19T23:00:00.004+02:00

Hát, hasonlóan az első három kötettől, ez is pár napos könyv a vastagsága ellenére, alig lehet letenni, ha lehet ilyet mondani, még talán az első három kötetnél is jobb :)

Szerettem, hogy könnyed, haladós, és totál kikapcsolt agyilag, pihentető, de mégis izgalmas olvasmány.

Végre helyére kerülnek az érzelmek, én már tudom, kit választ Bella (vámpír, vagy vérfarkas?), és átváltozik-e, vagy sem, de hát ugye nem árulhatom el azok miatt, akik esetleg nem olvasták még a befejezést :)

Egy valami azonban nem tetszett: a fejezetek címei.... szerintem nem passzolnak, vagy sokat árulnak el, vagy nem is tudom. Nekem elég lett volna, ha simán megszámozza a különböző fejezeteket, nem rajongtam ezekért a címekért, de azért túl tettem magam ezen a talán csak számomra apró hibán :):):):)

A skicc ezúttal elmarad, nem engedi bemásolni a blogspot valamiért, és túl hosszú, hogy bepötyögjem.... Viszont itt bele tudtok olvasni az elejébe, bár az izgi részek ezután kezdődnek :):):)

Horgolt mandala

2010-06-01T20:08:00.006+02:00

A horgo-blogos vetélkedő harmadik fordulójára kör, gömb, vagy henger alakú bármit kellett horgolni, így született meg ez a mandala. Az ötlet Emmától van, Ő készítette pár éve Ninának az eredetijét, és mivel mintám nem volt, képről próbáltam hasonlót készíteni. Miután nekem más méretű fa keretem volt itthon (régi hímzős keret belső része), kénytelen voltam hamar feladni a "másolást", és kikreatívkodni a többit, így a végén egy teljesen más mandala született meg, egyedi lett. Emma természetesen tud az ötlet lopásról :):)

Amiket még nem mutattam

2010-06-01T06:21:00.007+02:00

Tina (kamasz lányom) képe kapott keretet:
Szintén Tina hímezte ajándékba egy ismerősünknek:

Felkerült a helyére a mosókonyha minta (sógornőm hímezte a férjemnek):

Katicás hátizsák a sógornőm pici lánykájának:

Mobiltok, horgo-blogos vetélkedő 2. feladata

2010-05-13T10:12:00.007+02:00

A horgo-blogos játék második feladata egy mobiltok elkészítése volt, semmi kritériumot nem kaptunk.

Ezt sikerült össze hoznom. A fonalat Tina választotta (a legnagyobb lánykám). Puppets perlével, és 1,25-ös tűvel horgolódott meg a mobiltok :)

Két dologra vagyok büszke a tokkal kapcsolatban:

-Az egyik a füle, totál saját találmány ez a henger alakú gyöngyös, eddig még nem láttam senkinél ilyet. A véletlen szülte az ötletet, ugyanis nem találtam elég érdekesnek a rövid pálca sort, így besodortam kínomban, és a végeredmény annyira tetszett, hogy a végén rögzítettem is a sodrást pár öltéssel :):):):) Nagyon masszív, stabil henger lett a végére, jó erős, és nem nyúlik egyáltalán így.

-A másik saját ötlet, az a 3 pálcás sor az alján, amit a hardangerekből vett ötlet alapján varrtam össze megspékelve egy-egy gyöngyszemmel.

Félkész állapotban látta a lányom barátnője, egyből elkunyizta, így hamar gazdára talált :):):):)

Cipőkben utazom

2010-05-04T16:34:00.002+02:00

Nagyon bele jöttem a cipő készítésbe :) Az első két idétlen próbálkozásom után harmadszorra végülis sikerült a jó méretű kiscipő, megtaláltam a megfelelő fonalat hozzájuk. 2 pár készült gyorsan, aztán majd meglátjuk, mennyire fogják használni, ha igen, akkor még horgolok. Az egyik párra próba képpen került ringli is, úgy oda kalapáltam, hogy egy picike véletlenül se tudja leoperálni róla:):):)

A nagyobb, eltolt méretű cipő végülis asztali tolltartó lett, a kicsi fiam az elsőt egyből "lenyúlta", majd a kisebbik lányom is kért egyet.

A kisebbik lányom mamuszkát is szeretett volna, így elkészítettem a kiscipő mintája után szabadon (mivel leírás nem volt nálam a munkahelyemen) fejből életem első mamuszát (38-39-es lábméretre). Párszor bontottam, mire kialakult a végső forma, de elsőre nem is annyira gáz, legalábbis a lánykámnak nagyon tetszik :):):):)

A pici szintén eltolt méretű egyszál cipőcske pedig az én munkahelyi kulcstartómon fog lógni, az sem veszik kárba :):)

Kulcstartótól a téli bakancsig :):):)

2010-04-29T13:00:00.004+02:00

Tenisz cipőt tanulok készíteni :):):):) Az eredeti tervem szerint egy tündéri pici lánykának (a gyerekeim unoka testvérének) szeretnék cipőcskéket, mivel nagyon megtetszettek. A kiscsaj még csak mászik, így biztosan nagy hasznukat venné a sógornőm egy-két pár könnyen mosható puha cipőcskének, ami melegen is tartja a konyha kövön a kislány lábát.

Az első cipőt tegnap este kezdtem el, tudtam, hogy nem lesz párja, csak ki akartam próbálni, hogy olyan forma lesz-e, amilyennek lenni kell. A formával nem is volt gondom, a mérettel annál inkább, kulcstartó méretű lett, pedig 3-as horgoló tűvel, és a nagyobb szemszámmal kezdtem.

Felbuzdulva, hogy sikerült a formát elsőre kialakítanom (itt szeretném megköszönni Izának a fantasztikusan jó leírást, szuperül el lehet igazodni rajta), ma elsiettem a kedvenc fonalas boltomba, és gondoltam, hogy veszek akkor jó vastag fonalat, hozzá való horgoló tűt, és akkor hajrá.

Így is volt, kiválsztottam egy bazi vastag fonalat, gondoltam, majd lesz tartása a cipőnek :):):) Tartása lett is, de ez meg irtó nagy lett :):):):):) Most a kisebb szemszámmal indultam, és így is 15 cm-s lett a talpa (tegnap a nagyobb szemszámmal 7 cm sikeredett talpméretnek) :):):):)::)

Jót vigyorogtam, amikor egymás mellé tettem őket. Nem esem kétségbe ám, nem olyan fából faragtak, nem adom fel :):):):) Délután ismét meglátogatom a kedvenc fonalas boltomat :):):):):)

Viszont a kicsit tényleg kulcstartónak fogom használni, a nagy mellé meg készítek majd még egy fél párat, és télire jó lesz, a kiscsaj addigra bele nő :):):):):) Most igyekszem majd a pontos méretet tartani, ugyanis 11,5 cm a talpméret, aminél azért picivel lehet majd nagyobb, úgyis úgy nőnek ezek a mai gyerekek, mint a bolond gomba:)

Amúgy vettem a cipőfűzőhöz fém lukacskákat (nem tudom, mi a hivatalos neve), amibe bele fűzzük a fűzőt majd, hogy ne a horgolás roncsolódjon a használatkor, de ahhoz kalapács kell, úgyhogy azt majd a férjemmel fogom feltetetni :):):)

Jean Sasson: Királyi sivatag

2010-04-26T06:47:00.003+02:00

Hát, érdekes élményekkel lettem gazgadabb, az már tuti. Az első két résznél gyakran háborogtam magamban, mint írtam is már, sokszor felháborítottak bizonyos dolgok. Szerettem Szultána Hercegnőt, imádtam a heves vérmérsékletét, és hogy próbálkozik a maga módján jobbá tenni az iszlám nők életét.

Most, a harmadik részénél szintén háborogtam, de most Szultána miatt. Van bennem némi tisztelet, hogy ilyen nyíltan fel meri vállalni saját magát, de inkább a bosszúság volt az, ami végig kísért a könyvön. Bosszankodtam, hogy úgy éreztem majdnem végig, hogy feladta a harcot, csak a szája tud járni. Bosszankodtam, hogy annyit sopánkodik a nők helyzete miatt, de semmit nem tesz ellene, apró dolgokat sem. Évek teltek úgy el, hogy elhagyta magát, alkoholista lett, miközben szórta a pénzt szanaszét, értelmetlen baromságokra. Felvetődött bennem, hogy mondjuk az egyiptomi szobalányán, akiről pontosan sejti, hogy soha nem fog tanulni, miért nem segített, és finanszírozta mondjuk a tanulmányait?? Apró segítség lett volna neki, hisz ennél sokkal több pénzt dobott ki naponta az ablakon, az egyiptomi szobalány viszont orvos lehetett volna. Folyamatosan csak sírt, hogy bárcsak másképp lenne, holott Neki pazar élete volt.

Szerető férje, két lánya, és egy fia, akikre büszke lehetett (bár voltak velük problémák, ez igaz, de könyörgöm, máshol is vannak a gyerekekkel gondok, ez nem csak az arab világra jellemző, pláne, ha így el vannak kényeztetve), iszonyú gazgadság, pedig soha semmit nem kellett tennie érte. Panaszkodik, mert jó dolgában nem tudja, hogy mit csináljon :(:(:(:(

Szóval bosszankodtam, és magamban szidtam. Én szégyelltem volna magam a helyében ahelyett, hogy még könyvet is írok róla. Ezt gondolam sokáig. Aztán az utolsó két fejezet miatt megérte bosszankodni, mert végre újra a régi, tüzes, nagyszájú Szultána "hangját hallottam", akit megszerettem az első két részben.

Nem rossz könyv egyébként, mert mindig is azt gondoltam, hogy egy könyv nem attól lesz jó, hogy ha pozitív véleményt vált ki az emberekből, véleményem szerint az a lényeg, hogy legyen véleményem róla.

Ha engem kérdeztek, ezt a harmadik részt viszont tényleg azoknak ajánlom csak, akik már az első kettőt olvasták, mert azért annyira nem jó, mint azok voltak. Az igaz, hogy így talán kerekebb az egész sztori, tehát kellett melléjük harmadik kötetként, pláne, ami a végét illeti.

Magamban nagyon szorítok Szultánának, és a nővéreinek, hogy Szultána-köre sok-sok nőt mentsen meg a szaúdi elnyomástól. Remélem, így lesz, és remélem, hogy majd az évek alatt belátják az iszlám férfiak, hogy nem uralkodhatnak ennyire a nők felett.

"Szultána hercegnő A fátyol mögött és A hercegnő lányai című memoárjainak folytatása. Saját és családja életének egy válságos periódusát mutatja be. A tény, hogy unokahúgát hozzákényszerítik egy jóval idősebb, kegyetlen és aljas férfihoz, és az a felfedezés, hogy egyik unokatestvére szexuális rabszolgákból tart háremet magának, még eltökéltebbé teszi Szultánát, hogy tovább küzdjön a szaúd-arábiai nők elnyomása ellen. Szultána harcát még sürgetőbbé teszi, hogy a háttérben egyre nő az ál-Szaúdokkal szemben álló szakadárok mozgalma és az iszlám fundamentalizmus fenyegető árnya. Ám egy nagy családi táborozás a sivatagban a fényűzést kedvelő hercegnőt és rokonait közelebb viszi nomád gyökereikhez, ami új erőt ad Szultánának ahhoz, hogy folytassa a muszlim országokban élő nők jogaiért való küzdelmét."

Horgolós játék első feladata

2010-04-26T06:35:00.003+02:00

A Horgo-blogon indult egy 5 fordulós vetélkedő, amiben majd különböző feladatokat kell teljesíteni. Az első feladat egy kis virág elkészítése, és felhasználása bármire. Addig nem mutathattam, amíg le nem zárult az első forduló, de ma már mutathatom itt a blogomon, hogy mik jutottak eszembe felhasználás téren :):):)

Jean Sasson: A hercegnő lányai

2010-04-16T16:53:00.004+02:00

Írtam már pár szót a könyv első részéről, amit kétszer is olvastam már. Időszerű volt hát végre a második fejezetet is elolvasnom. Nem tartott sokáig, igazán olvasmányos. Kevésbé találom felháborítónak, valószínűleg azért, mert előre fel voltam készülve az első rész után, hogy miket is olvashatok.

Nagyon tetszett a könyv, bár azt éreztem, Szultána kicsit lenyugodott az évek alatt. Sokáig úgy gondoltam, hogy az anyaság megváltoztatta, kevésbé harcias, kevésbé lobbanékony, és bele törődőbb lett a hercegnő. Aztán a történet vége felé újra éreztem, hogy nem, még midig tüzes, még mindig próbál harcolni, és küzdeni, de egyedül sajnos kevés hozzá, így néha valóban a saját, és családja védelme érdekében kell kompromisszumokat kötnie. Sajnálom nagyon azokat az arab nőket, akik ki vannak még ma is téve annak a megaláztatásnak, önkény uralomnak, brutalitásnak és egyáltalán annak a felfogásnak, amiről a könyv szerzője ír. Nem az iszlám hitet ítélem el, hisz aki olvasta a könyvet, az tudja, hogy Szultána maga is mélyen vallásos. Az az elszomorító, hogy a vallás mögé bújva (vagy épp a vallás miatt kialakult hagyomány tisztelete mögé bújva) mondjuk el vehetnek anyáktól gyerekeket, ha azok éppen válni akarnak, vagy körül metélhetnek brutálisan kislányokat, vagy szabadon bántalmazhatnak férjek feleségeket, mert joguk van hozzá.

Megmaradt egy mondat a fejemben, de röviden a történet, ami megelőzte: az egyik herceg fia egy kómában lévő, magatehetetlen nőt erőszakolt meg részegen, egy tanú látta, aki megzsarolta. Hogy ne tudódjon ki a dolog, persze fizettek neki, mert ez még a Korán szerint is nem megbocsátható bűn. Aztán kiderült, hogy a 6 hónapja kómában fekvő nő 3 hónapos terhes. Elkezdtek vizsgálódni, emiatt még jobban lefizették a tanút, hogy ne legyen baj, a fiút meg külföldi tanulmányútra küldték. A bűnös fiú apja, a herceg pedig ezt mondta:

-"És ez a sok baj, meg viszály mind egy nő miatt van"

Na itt le kellett tennem a könyvet, ennél a mondatnál, szóval azért vannak felháborító gondolatok (sajnos) még mindig, pedig az első rész óta majdnem 2 évtized telt el.

Ha bele gondolok, hogy megtörtént dolgokról olvasok, bele borzongok.... most gyorsan elkezdem a harmadik részt is.

Szóval a könyvet abszolút ajánlom Mindenkinek, nem árt a világ azon részébe betekintést nyerni kicsit más szemével.

"A szerzőnő most Szultána lányai sorsának bemutatásával folytatja történetét. Nagyobbik lánya életét a vallás elleni lázadás és a férfiak megvetése tölti ki. Gyűlöli a fátyol viselését, széttépi a hagyományos családi kötelékeket, és leszbikus viszonyt kezd egy barátnőjével. E könyv egy érzelmekkel teli vallomás a férfiúi brutalitásról, a reménytelen szerelemről és a nők sorsáról egy mohamedán országban."

Minden jó, ha jó a vége?

2010-04-16T16:46:00.002+02:00

Majd meglátjuk.... egyenlőre (reagálva az előző bejegyzésemre) az autó itthon van, szépen megy, a többi idő kérdése. Haza hozták házhoz, mert mondtam a telefonban, hogy sajnos többször nem áll módomban kimenni a külvároson túlra (bármilyen kicsi is a városunk) busszal. Kedves volt velem a férfi, akivel tegnap is beszéltem, de nem éreztem egy percig sem, hogy különösebben érdekelné amit mondok. Mindegy, nem is az a dolga. Az autó menjen, aztán kész. Jövő héten az eredeti terv szerint megyek, és viszem vissza az "ajándékaimért", amiről azóta még jobban meg vagyok győződve, hogy igen, ez jár is nekem most már.

De hogy más jó híreket is mondjak: vateráztam 6 db Ken Follett könyvet, sikeresen anyósomnál vannak már, és azt mondta, tök jó állapotúak, és mindösszesen 2700 ft-omba kerültek. Tökre boldog vagyok miatta :):):):):):) Jövő hónapban megint beszerzek párat magamnak :):):):)

És ne robbanjak fel.... (a nőket hülyének lehet nézni?)

2010-04-15T20:52:00.003+02:00

Ebben a blogomban nem szoktam ilyen bejegyzéseket írogatni, de most enyhén szólva is a falra tudnék mászni, és egyben el is vagyok keseredve. Próbálom csak a lényeget leírni:
3 éve megvettük életünk álom autóját (számunkra álom, másnak nyílván nem nagy szám), egy sok extrával rendelkező Citroen Xsara Picassot, ami akkor 5 éves volt, 2m ft-ba került. Már a vásárlás után 1 héttel szervízben volt, és ez sokáig így is volt, állandóan elő jött valami baja, mert kiderült, hogy az előző tulaj nem szervizelte, szart rá. Túl tettük a dolgon magunkat, miután sok plusz javítási költség (több százezer ft) után végre-végre bízhattunk az autóban. Tavaly, 2 év után tönkre mentek a porlasztók, ez már inkább az öregség, semmint az első 5 évi elhanyagolás miatt, tehát majdhogynem természetes jelenség volt. Elvittem az addigi szerelőhöz, aki bele nyúlt olyan dolgokba is, aminek a porlasztóhoz semmi köze, így több kárt csinált, mint hasznot. "Természetesen" az első 225 000 ft-os javítási költségemről se számla, semmi bizonyíték, az okozott kárt sem tudtam bizonyítani, hogy a kontár szerelés eredménye. Ekkor, miután tényleg úgy hoztam el a szerelőtől, hogy rosszabb volt, mint előtte, elmentem a márka kereskedésbe, amitől addig írtóztam a horror ára miatt. Mire sikerült rendbe tenni az autót, túl voltunk a 400 000 ft-on, és több hónapos idegeskedésen. Sajnos jó tanulópénz volt. Itt a márkaszervízben legalább már garanciát kaptam, amit később igénybe is kellett vennem, jól jött. Az autó a végére totál helyre lett téve, újra bízhattunk benne. Közben kis szerelőnél (egy újabbat találtam) kicseréltettük az alváz védő burkolatot, meg a kipufogó dobot, klíma rendszerét kitisztíttattam, feltöltettem gázzal, új távirányítós kulcsot kapott, szóval olyan dolgokat is megcsináltattunk, ami időszerű volt, de amiben biztos lehettem, hogy nem tud még több bajt okozni a kis szerelő. Aztán eljött a tegnapi nap...........

Az autónak semmi baja, de baromira időszerű volt az olaj, és szűrő csere, és mivel a tavalyi tapasztalatom az volt, hogy ha a motor térbe kell nyúlni, akkor azt csak olyan helyen engedjem, ahol garanciát, és számlát is gond nélkül kapok, még akkor is, ha horror áron, mert így még mindig olcsóbban megúszhatom, ezért alapban a márkaszervízhez fordultam. Felírtam pár apróságot is mellé, miszerint nézzék meg a csomagtartó zárát, néha akad, meg a digit klíma világígásom is elszállt, de a klíma tökéletesen működik, szóval ténylegt nem nagy dolgokat kértem. Reggel 8-ra volt időpontom, délután már telefonáltak is, hogy kész a kocsi, mehetek érte. Megdícsérték, hogy kitűnő műszaki állapotnak örvend, és teljesen átnézték, és más javítást nem is tudnak javasolni, sőt, ajándékba kapjuk a klíma világításának megoldását, amit jövő hétre halasztunk, mert spéci szakembert kell lehívniuk a városba miatta, és még ajándékba kapunk egy teljes körű külső-belső tisztítást is, plusz polírozást, hogy eltűntessék a két oldalán lévő karcolást (ami elég durva karcolás). Boldogan mentem a kocsiért, elégedett, és büszke voltam, hogy végre a tavalyi herce-hurca, és anyagi ráfordítás után már jó híreket hallok, és azt gondoltam, hogy meg is érdemeljük a dícséretet, mert tényleg duplán figyeltünk az autóra. Figyeltünk egyrészt az első 5 évi szervizelés elmaradás bepótolására, valamint a mi általunk használt, és mi miattunk keletkezett "károk" azonnali rendbe tételére. Úgy éreztem, végre megtérült a bele fordított pénz, energia, és idegeskedés. 3 éve most hallottam először ilyen számomra szép szavakat az autóval kapcsolatban.
Szóval délelőtt elmentem, meg is beszéltük jövő hét szerdára a következő időpontot, amikor megkapom az ingyen ajándékaimat, amikről az előbb írtam. Kifizettem a 70 000 ft-os számlát, majd megkaptam a papírokat, ezután kikísértek az autóhoz. Beültem, boldogan hívtam a férjemet, elújságoltam az ajándékainkat, meg hogy szerdán kell bejönnöm újra miattuk, akkor jön le a szakember a klíma miatt. Megsimogattam a kormányt, hogy "megköszönjem" az autónak is (szentimentális hülye vagyok, mi?). Kulcs be, indítás, és anélkül, hogy 5 centit előre gurultam volna, azonnal világítani kezdett a motor diagnosztika lámpa. Tudom, hogy ez nagy baj, a tavalyi 400 000-es javítás is így indult sajnos :( Leállítottam azonnal, és a gyomromban egy nagy csomóval mentem vissza egyből reklamálni. Nem akarták elhinni, persze kijöttek, leellenőrizték. Akkor már a motor sem állt le, miután elfordították a kulcsot, mondom még egyszer, tavaly is így volt. Akkor kontár szerelés eredménye volt, most akkor még a szakszervízben is kontárkodnak? Kértek tőlem 10 percet, leültem, sírni tudtam volna. Előre vették az autómat, a 10 percből majdnem háromnegyed óra lett, miután vissza jött a fazon, és elő adta, hogy semmi baj, vigyem így haza, néhány indítás után, vagy ha úgy nem, akkor néhány km után majd elalszik a lámpa, és újra menni fog a kocsi. FELHÁBORODVA KÉRDEM ÉN: MIÉRT VAN AZ, HOGY HA NŐ VISZI ODA AZ AUTÓT JAVÍTANI, MEGPRÓBÁLJÁK HÜLYÉNEK NÉZNI, ÉS PALIRA VENNI???????????????????????? EGY NŐ UGYANÚGY FIZET, MINT EGY FÉRFI, AKKOR ELVÁROM, HOGY UGYANÚGY BÁNJANAK VELEM IS!!!!
Persze velem befürödtek, mert egyből mondtam, hogy szó sem lehet róla, mert azzal, hogy ég a motor diagnosztika lámpám, a fedélzeti komputer azonnal lecsökkenti az autó teljesítményét, 5-ös sebességben még 70-es sem tudok menni, én így ki nem megyek a forgalomba vele. Arról nem is beszélve, hogy majd még több kárt teszek a kocsiban. Kikerekedtek a fazon szemei, hogy így elő adtam a dolgokat, és akkor sem kezelt még egyenrangú félként, és felajánlotta, hogy akkor közösen menjünk a kocsival egy próbakört, majd meglátjuk, hogy jól mondom-e, persze egyből mondtam, hogy ok, benne vagyok. Kb 100 m után már mondta, hogy valóban nem húz a kocsi.... itt pattant el a cérna. Elkezdtem a na ugye megmondtam én is, erről beszéltem dumával, aztán folytattam a hócipőm tele van a hozzá állással szöveggel, mire vissza értünk, már a botrányosnak tartom, hogy nagyobb hibával akarják kiadni az autót, mint amivel ide hoztam, merthogy sima szervizelésre hoztam, és kreáltak egy jó nagy bajt nekem szövegnél jártam. Erre azt reagálta, hogy nyugodjak meg, mert ez nem fog egy fillérembe sem kerülni, mire mondtam, hogy nem is izgat, eddig is kicsengettem, amit kellett, egyáltalán nem a pénz miatt dühöngök, hanem a hozzá állás, az a bónusz idegeskedés, és a plusz több nap, amíg kitalálják, majd megcsinálják a kocsit, és elegem van, hogy a gyomromban a csomó állandóan mások hibájából van ott. A végén el sem köszöntünk egymástól, egy kis ideig tegeződtünk, de vissza álltunk magázódásra, ami mondjuk rohadtul nem hat meg, magázódva is el tudok küldeni bárkit a sóhivatalba.....
Szóval haza hozott az egyik szerelőjük, mert az autó ott maradt..... Most itt tartunk. Azt érzem, hogy fogalmuk sincs, hogy mi bajt csináltak, csak találgatnak. Szakszervízről ennyit. Egyetlen előnye a dolognak, hogy garanciálissá vált így a javítás, azonnal. Utólag elgondolkodva örülök, hogy a sarkamra álltam, így nem tudják azt mondani, hogy haza hoztam, és itthon történt vele valami baj, és az én hibám. Jaaaaaa, meg akarta nekem magyarázni, hogy ez a hiba valószínűleg akkor is elő jött volna, ha nem szervizelem, szimplán véletlen, hogy pont ott, és akkor jelentkezett, és pont azután, miután bele nyúltak.... Azért kíváncsi lennék, hogy egy férfinak is ezt mondták volna?

Született tehetség, kreatív blogger

2010-04-15T20:45:00.004+02:00

Köszönöm Tündi mindkét díjat ("rossz" szokásom szerint nem érdemlem meg, mert a feltételeknek nem szeretnék eleget tenni, mint szabályok betartása, tovább adás, stb), de azért köszönöm!

Ken Follett: Kaland Afganisztánban

2010-04-07T20:04:00.005+02:00

Bár a szerzőtől ez még csak a második könyv volt, amit olvastam (ugye nemrég a Katedrális volt az első), de azt hiszem, még nagyon-nagyon sok könyvét el fogom olvasni. Ez a könyve tipikusan az a fajta könyv, amiről nem hittem volna, hogy lehet ennyire olvasmányosan, izgalmasan "tálalni". Soha nem olvastam kémregényt, és nem gondoltam volna, hogy érdekelni, sőt tetszeni fog egy olyan könyv, amiben az afgán lázadóké, a CIA-é, KGB-é a főszerep.

Itt is az volt az érzésem, hogy egyetlen felesleges sor, egyetlen felesleges magyarázat sincs benne, valószínűleg ezért is olyan olvasmányos. A végén megint izgultam, pont, mint a Katedrálisnál, amikor már csiak 20 oldal volt hátra, mert attól féltem, hogy el lesz a vége hamarkodva, de megint kellemesen csalódtam :):):):) Szóval alapjában véve nagyon jó könyv, minden van benne, ami jó lehet: izgalom, szép tájak leírása (az sem unalmasan), háború, szerelem, csalódás, kémkedés, lázadás, össze esküvés, menekülés, lebukás, önfeláldozás, és még sorolhatnám. Nagyon hihető a történet önmagában is, a mai világban is simán megállja a helyét.

Ken Follett rajongó lettem :):)

A háború dúlta afganisztáni hegyek között játszódik Ken Follett izgalmas regénye. A három főszereplőnek - egy fiatal angol nőnek, egy francia orvosnak, és egy csavargó amerikainak - alapos oka van arra, hogy Afganisztánba menjen, ahol a hegyek között élő őslakosság ádáz gerillaháborút vív a szovjet csapatok ellen. A harc középpontjában Masud, az elfoghatatlan vezér áll - a gerilláknak meg kell védeniük, a szovjeteknek meg kellene ölniük őt. A háttérben két férfi, a CIA és a KGB sokszorosan kipróbált ügynöke csap össze ellenfélként és szerelmi vetélytársként.

Sok kicsi sokra megy :)

2010-04-05T15:51:00.012+02:00

Ha össze adom a haladásaimat, akkor összességében azt kapom, hogy mostanság azért nem hanyagolom el a kézimunkázást, bár az igaz, hogy hol ezt, hol azt veszem elő, így igazán látványosan egyik művem sem halad, de én elégedett vagyok :):):)

A lényeg, a legfontosabb, az a varázslóm, haladt ááááám kicsikét, és nem tartozok egy órai hímzéssel sem :):):):):)

Haladtam a kötésemmel is, bár sajnálom, hogy majdnem feketének látszik a sötétebb fonal, pedig szép sötét lila valójában (amúgy az összes fotó ilyen pocsék, hála a borús időnek)

Gyűlnek a szegfű fejek is, bár elég munkás még mindig, de még mindig élvezem :):):) Ragasztani majd a végén egyszerre fogom őket, még szeretnék párat horgolni. Most kipróbálom a háttérben látható gyönyörű melírozott fonalból is, már félkészen van, kíváncsi leszek az összhatásra.

Készült a húsvét jegyében pár dísztojás is, a lila Tina műve (nagy lányom). Készülőben van még egy flitteres is, azt Zsani készíti (kisebb lányom), de még nem fejezte be. A zöldeset pedig a fiammal ketten bűvészkedtük ki. Középen pedig a horgolt zsinórral körbe ragasztott, jó hosszú zsinór kellett hozzá :):):):)

Ha a kutya beindul, valamint locsolóvers Matyi módra

2010-04-03T12:52:00.003+02:00

Zsani (10 évesem) szemtanúja volt, ahogy Gubanc kutyusunk (fiú bichon kutya) "bepróbálkozott" a mamáék Trixi kutyájánál (szintén fiú tacskó), és a következő képpen kommentálta a látottakat:

- Gubanc rámászott a Trixi hátára, rázza a fenekét, és úgy táncol :D:D:D:D:D

Ezen kívül Matyi locsoló versét szeretném Veletek megosztani, amit mély átéléssel, és fülig érő szájjal kicsit pöszén ad elő:

Picassoval érkeztem,
70 métert fékeztem,
Matyi vagyok, szép és laza,
Ha nem locsolhatok,
Húzok haza!

Kellemes Húsvéti Ünnepeket Mindenkinek!!

Játszunk? :):)

2010-03-31T10:53:00.002+02:00

Közeledik a 15.000. látogatóm, már itt kopogtat az ajtómon. Vajon Te leszel az? :):):):) Ha igen, akkor már nyertél is!!! A legújabb mániámból, a horgolt szegfűből kaphatsz egy szálat, ha Te vagy a 15.000 látogató. Hogy tudod bebizonyítani? Egyszerű: használd a "print scrn"-t, amikor a számláló pont kerek eredményt mutat, egy paint mappából mentsd el magadnak, és illeszd be a blogodba az így kapott fotót, majd írj ide ehhez a bloghoz egy hozzászólást belinkelve a blogodban lévő fotót. Ennyi a dolgod :) Nem kell előre jelentkezni, csak időben kell érkezned, hogy Te lehess a 15.000. látogatóm :):):) Hajrá, hajrá, sok sikert!!!

Szegfű leírás kezdő horgolóknak is

2010-03-27T22:40:00.003+01:00

1. sor: 8 lsz, össze kapcsoljuk az elsővel

2. sor: 3 lsz magasítás (egy 1rp-nek felel meg), 1 lsz, 1 db 1rp, 1 lsz, 1 db 1rp, ezt addig folytatva, míg összesen 21 db 1rp-t nem kapunk

3-4-5 sor: 3 lsz magasítás, majd 2 lsz, majd ugyanabba az ívbe 1 db 1rp, 2 lsz. Következő ívtől elkezdve végig minden ívbe: 1 db 1rp, 2 lsz, 1 db 1rp, 2 lsz ismétlődik.

6. sor: 3 lsz magasítás, majd 2 lsz, mad ugyanabba az ívbe 1 db 1rp, 2 lsz,

következő ívbe: 1 db 2rp, 2 lsz, 1 db 2rp, 2 lsz,

következő ívbe: 1 db 3rp, 2 lsz, 1 db 3 rp, 2 lsz,

következő ívbe: 1 db 2rp, 2 lsz, 1 db 2 rp, 2 lsz,

következő ívbe: 1 db 1rp, 2 lsz, 1 db 1rp, 2 lsz,

következő ívbe 1 db rövid pálca, 2 lsz

7. sor: (ha cirmosra szeretnénk, eltérő színnel ) minden ívbe: 1 rövid pálca, 2 lsz, 1 rövid pálca, a következő ívbe újra 1 rövid pálca, 2 lsz, 1 rövid pálca (vigyázat: a 2 ív között nincs 2 lsz, csak íven belül)

A végén a fonalat eldolgozzuk, az alján össze fogjuk, és össze kötjük.

Szegfűk szárral

2010-03-26T14:08:00.004+01:00

Hát, nem így terveztem, de a kreatív stúdióban az eladó olyan tanácsot adott, ami nem tetszett, így ez lett mégis... nevezetesen a szegfű száráról beszélek, miszerint vettem pár szál olcsó, gagyi műszegfűt, és letépkedtem a szirmait, a helyére pedig az én horgolmányom került. Ódzkodtam a műanyagtól, de a végeredmény tetszik. Sajnos rögzíteni csak ragasztópisztollyal lehet, nehéz a horgolást a műanyaggal eggyé varázsolni másképp. Azt hiszem, most fenyőgyár helyett szegfűgyár lesz nálam, bele szerettem a készítésükbe :):):)

Horgolt szegfű

2010-03-24T11:09:00.004+01:00

Tegnap este találtam a leírását, és egyből megtetszett, persze nem bírtam ellen állni, és azonnal ki kellett próbálnom :) A leírásban fehér szegfű volt, én azonban cirmosra készítettem, mert így szebbek szerintem a fodrok :) Elég kezdetleges megoldással dróttal rögzítettem az aljára, majd még ki kell találni valami szépet a szárának is. Szeretnék egy egész vázára való csokrot össze hozni, bár nem tudom, hogy fog menni, mert jó pár óra egy ilyen virág elkészítése.

Pulcsi kezdemény

2010-03-23T17:26:00.005+01:00

A kolléganőm kérésére készül, Ő adta a fonalat. Nincs határidő, csak ezért vállaltam el.

Egy egyszerű mintát választottam végül, ami szerintem nem is mutat rosszul. Még sötétebb lila terveim szerint lesz benne, de csak a mell tájékán.

Lassan, de...... bozonytalanul

2010-03-18T08:04:00.002+01:00

Hát, haladgatok, ha lassan is.... felteszem azt az állapotot, ahogy az előző mutatáskor álltam.
Most reggel végeztem egy számítást, bár ahogy látom, nem kellett volna, egyáltalán nem ösztönöz, valahogy nem is értem, miért :D:D:D:D:D:D:D
Szóval a számolás arra a férjemmel kötött alkura alapszik, miszerint heti 1 órát kell hímeznem "kötelezően" a varázslóját. Ezek alapján kiszámoltam, hogy ha egy százas kockát 2 óra alatt hímzek meg, és kb kontúrozással 100 db van még hátra, akkor az 200 óra, ami heti 1 órával számolva is még 4 éves hímzés.....
A durva az egészben az, hogy már azt sem tudom megmondani, hogy hány éve készül ez a kép... azt tudom, hogy az egyik év augusztusában kezdtem, de hogy ez 3, 4, vagy 5 éve történt, arról fogalmam sincs (valahogy ennyire nem foglalkoztam a dologgal)

Nora Corbett tündérke, és a csókolózás :)

2010-03-12T11:15:00.006+01:00

Tina kiválasztotta a következő hímzését, már nyomtattam ki a mintát, amikor Matyi feljött a géphez, és megnézte a képet:

- Hú, de szép a lába ennek a néninek, úgy megcsókolnám (:D:D:D:D nem lehet elég korán kezdeni :D:D:D:D)

- Jaj, Matyi, igazi nőcsábász lesz belőled, mert állandóan csókolózni akarsz....

- Igen, mert én már tudok csókolózni, mert az oviban is gyakoroltam a Petivel (:D:D:D:D:D )

- Matyi, a fiúk nem a fiúkkal csókolóznak (vagyis általában nem, de ezt inkább nem ecseteltem :D:D ), hanem a lányokkal, szóval inkább a Fruzsival gyakorolj legközelebb, jó?

- Anyaaaa, fúúúúúúúúújjjj!!!!!! :D:D:D:D:D:DD:D:D:D:D:D

ui: szóval a Petivel nem fúj, a Fruzsival fúj? :D:D:D:D:D:D:D

Tina elkészült (kétszer is) :)

2010-03-11T09:54:00.004+01:00

Kész a lányom nagy műve, 1 évig tartott :):) Kétszer is kész lett, mert először véletlenül félre nézte az egyik színkódot, aztán a végén újra hímezte (anyai ráhatásra :):):) ) A végén rájött, hogy megérte újra hímezni, mert szebb így a kép :)

Jótékonysági takaró horgolás

2010-03-10T13:43:00.003+01:00

Nemrég indult egy közös program, amiben kockákat kell horgolni 100 % pamut fonalból, a részt vevőknek min. 1 db-ot, és a végén egy közös takarót varrnak belőle egy gyerekekkel foglalkozó alapítvány részére. Az én 10 dkg fonalamból 8 kocka jött ki, úgyhogy holnap el is szaladok velük a postára.

Feltettem egy fotót a saját blokkomról is, csak a méret különbségek miatt :):)

Akit érdekel, vagy szeretne segíteni, még lehet jelentkezni, hisz van idő rá. A képre kattintva többet is meg lehet tudni a feltételekről.

Márc. 15-e ovis szinten

2010-03-09T07:30:00.003+01:00

- Anya, én tudom ám, hogy milyen ünnep lesz pénteken: nagyon régen, amikor még senki sem élt, akkor volt valami háború, meg volt valahol ez a Petőfi Sándor is. Ugye, milyen okos vagyok? :D:D:D:D:D:D:D:D

ui: csak azt tudnám, hogy ha senki sem élt, ki harcolt? Nem mertem megkérdezni, nem akartam lelohasztani a lelkesedését :):):):)

Kifogytam a hozzávalókból

2010-03-07T10:24:00.004+01:00

Eddig jutottam a kockákkal, mármint eddi jutottam egy-egy-egy motring fonalból. Persze vettem már újat, szóval tudom folytatni, csak először is kíváncsi voltam, hogy mennyi kockát tudok meghorgolni egy adagból, csak az anyagiak miatt, hogy mennyibe kerül majd a végén a takaró (ha takaró mennyiségig nem unom meg a kockákat :):):) ) 45 kocka, 5 blokk után még mindig élvezem :):):):):):)

4 estés horgolás után itt tartok ezzel a halvány lila csodával is, ezt viszont abba kellett hagynom, mert elfogytak az alkatrészek. A lányomnak lesz hastáncos rázókendő, és "csak" 60 db rázópénzt vettem, ami kevés, nagyon kevés. Már látom, hogy még 100-at be kell szereznem, valamint a fonalam is kicsike, az is kevés. Nagyon elszámoltam magam vásárláskor. Ki voltam akadva, hogy a boltokban milyen méreg drágák a rázókendők, aztán most már látom, hogy miért is... egy darab rázópénz 10 ft, egy motring fonal 600 ft, szóval már 1200 ft-om van benne, és még kell 2 motring fonal, meg a 100 pénz, szóval benne lesz annyiban, mint a bolti, és akkor még a munka díjat nem is számoltam. Tinának, a lányomnak nagyon tetszik amúgy, szóval ha beválik, és szépen csilinlel majd, akkor lehet, hogy más színben is csinálok Neki később :):):):

A csempészet és a csempészek :)

2010-03-05T06:11:00.003+01:00

Siettünk tegnap a gyerek könyvtárba, és pont az Sztk-nál jártunk, amikor ténymegállapított a fiam az épületre mutatva:

- Na, itt meg itt van a csempészet.
- Mi van itt? (fogalmam nem volt, hogy mire gondol)
- Hát itt vannak a csempészek.
- Milyen csempészek?
-Hát amikor régen apa nyakában ültem, és bele ment a szemembe a fa, emlékszel?
- Persze, hogy emlékszem, de mi köze ennek a csempészekhez?
- Hát akkor itt csempészték a szemembe a vizet!

:):):):):):) Majdnem jól emlékezett: kb másfél éves korában az apja nyakában ülve bele csapódott egy faág a szemébe, beszaladtunk vele a kórházba, és cseppeket csepegtettek a szemébe, enyhén sérült a szaruhártyája, de szerencsére helyre jött teljesen. Pár napig kötés volt rajta. Érdekes, hogy a kórház nem azonos ezzel az Sztk-val, ahol tegnap voltunk, mégis úgy emlékszik, hogy itt jártunk. Bár szegénynek meghatározó lehetett az élmény, ha még most is emlékszik rá.... Hiába, azok a fránya csempészek nagyon simlisek lehettek akkortájt, hogy csak úgy csempészkedtek a szeme körül :):):)

A főnök

2010-03-04T10:22:00.004+01:00

Így lehet 1 perc alatt az önbecsülésemet a föld alá döngölni :D:D:D:D:D:D :

- Anya, apa hová ment? (Matyi már pizsiben, fogmosás után)

- Kiment a munkahelyére egy papírt leadni, de mindjárt jön, kocsival van.

- Akkor most Te vagy a főnök itthon?

- Igen, úgyhogy spuri az ágyba, gyorsan feküdj le.

- Jó, mert apa úgyis mindjárt haza jön, és akkor megint Ő lesz a főnök....

és ha ez nem lenne elég nekem, még gyorsan hozzá fűzte:

.... mert itthon mindig apa a főnök, mert ő a legnagyobb.

Farsangoltunk

2010-02-21T21:08:00.005+01:00

A kisebbik lánykám tavi tündér volt. Egyik kötős-horgolós újságban láttam a jelmez ötletet, a megvalósítása közös munka, a lányokat is bevontam, a parókát hárman három napig csomóztuk majdhogynem szálanként (mutatom hátulról is) :):):):) Nagy sikere lett :)

A fiammal könnyű dolgom volt, az oviban az idei "kötelező" téma a cirkusz volt. Szerencsére még 12 éve a nagylányomnak varrtam egy bohóc jelmezt, az most pont tökéletes volt, de hogy ne sírjon amiatt, hogy nem kapott újat, vettem egy új bohóc sipkát Neki, így nagy volt az öröm :):):):) Ez a jelmez iszonyúan kiszolgált már bennünket, mert a lányaim bölcsiben is, és oviban is egyszer-egyszer viselték, a fiam szintúgy, tehát már hatodjára van hordva (a kimaradt években pedig kölcsönbe volt más gyerekeknél). Ilyenkor eszembe jut, hogy pl. a tavi tündér jelmezt soha nem vehetjük többet fel, mert a fiamra mégsem adhatom.... kár érte.

Ja, és utószóként, kéretik nagyon nem cikizni a varró tudásomat, ugyanis nem is tudok, és nem is szeretek varrni, viszont nem szeretem a bolti dolgokat sem, így igyekszem kikínlódni mindig valamit magamból, ez nekem tényleg kínlódás, és biztosan látszik is a tapasztalatlanságom, és a hozzá nem értésem. A gyerekeim viszont nagyon büszkén tudnak feszíteni ezekben a jelmezekben, úgyhogy megéri :):):)

A nagyobbik lányom még a farsang előtt áll, néger lesz, jelmez nélkül, az osztály közösen öltözködik. Egy új csőnadrágot kell csak vennem neki az alkalomra, mert szerintük a négerek csak csőnacikban járnak (mekkora baromság.....). Mindegy, legyen meg az öröme, legalább utána tudja hordani hétköznapokon is. (Bár ha bele gondolok, egy csőnadrág, plusz a barna arcfesték többe fog kerülni, mint mondjuk a tavi tündérhez az anyagok, fonalak, művirág.....

Stephenie Meyer: Eclipse - Napfogyatkozás

2010-02-21T20:40:00.005+01:00

Elkövettem egy nagy hibát: aznap kezdtem olvasni a könyvet, amelyik nap a Katedrálist befejeztem. Mivel az nagyon magával ragadott, erre a könyvre kb 200 oldalig nem tudtam ráhangolódni. Felfogtam persze, hogy miről van szó, de nem ragadott magával, olyan "snassz" volt egy Katedrális után közvetlenül, tűl könnyed, túl egyszerű.... Aztán elkezdett izgalmasnak tűnni, a végén már kimondottan nem tudtam letenni, úgy izgultam a főszereplőkért, azt az idétlen Jacobot még meg is könnyeztem. Ismét elő került a nem tudom, kinek is szurkoljak jobban érzés, sajnáltam mindenkit :):):):):) Szóval jó könyv, várom a negyediket, a befejezést, jó lenne tudni, mikor is adják ki magyarul (még nem néztem utána, de remélem, nem kell olyan sokat várni)

Tetszett, hogy ennek az elején nem volt annyi utalás, magyarázat az első két részre, a másodiknál az egy kicsit rossz volt, hogy annyit magyarázott... Gondolom, itt már feltétezte a szerző, hogy a harmadikat úgyis azok olvassák, akik az első kettőn már túl vannak.

"Őrizd a percet!

Mert ami eljön, az el is múlik, ezt a halandók tudják csak igazán.
Elmúlt az alkonyat, elmúlt az újhold.
De eltűnhet-e a Nap az életedből? Elzárhat-e melegétől a hűvös Hold, amely minden álmod és vágyad tudója?
Jacob napsugaras mosolya, vagy Edward holdfényragyogása?
Bella mindent elveszíthet: barátot, szerelmet.
Két tűz közé kerül. Körülötte felizzik az ősi gyűlölet, miközben régi vérszomjas ellensége még mindig rá vadászik. Ismét választania kell élet és halál között...
A nagy kérdés: mit érdemes túlélni?
A Twilight saga folytatódik...
A Hold megbűvöl. A Nap talán sosem hűl ki.
Merj álmodozni! Az álmok nem fogynak el..."

Vajon honnan tudja? :):)

2010-02-17T19:34:00.002+01:00

Ma esti szösszenet:

Apa (mondja a konyhában nekem, és a fiamnak címezve a mondatot): - El ne felejtsétek, hogy holnap befizetés lesz az oviban!

Én: Tisztában vagyok vele.

Matyi: milyen befizetés?

Én: ebéd befizetés.

Apa: igen, ebéd befizetés, ami azt jelenti, hogy fizetünk az enni valóért, hogy ott kapjál, úgyhogy nem szeretném meghallani, hogy nem eszed meg az ételt! (közben kiment az előszobába, tehát elhagyta a konyhát)

Matyi (mint aki úgy tudja, hogy az apja nincs halló távolságon belül): Anya, Apa honnan tudja, hogy nem szoktam enni az oviban?

Én: hát, úgy hallom, pont most buktattad le magad :D:D:D:D:D:D:D

Ken Follett: A katedrális

2010-02-17T14:10:00.004+01:00

Hosszú idő után, nehezen kezdtem el olvasni a könyvet, többen ajánlották, dícsérték, én tudatlanul azt gondoltam, nem az én világom. Végül beadtam a derekam, és bele fogtam. A véleményem röviden, tömören: ez a könyv maga A KÖNYV. Így, csupa nagybetűvel. Már az első pár oldalon felkeltette a figyelmemet a cselekmény, a megfogalmazás, szinte minden oldalon történik valami. Gondoltam, hogy lesz ebben még unalmas rész, hisz képtelenség 790 oldalon keresztül (én a régebbi kiadást tartottam a kezemben) ilyen magas szinten tartani az izgalmi állapotomat, aztán a végén már azon aggódtam, amikor már csak 20-30 oldal volt hátra, és még mindig volt újabb nem várt fordulat, hogy most akkor hogy a csudába lesz elég az a 20-30 oldal, hogy befejezze a történetet. Befejezte, és nem lett össze csapva a vége sem. Az első sortól az utolsóig hihetetlenül izgalmas, olvasmányos, az egyik legfantasztikusabb könyv, amit valaha a kezemben tartottam.

(Természetesen a férjem már be is szerezte a második részét, majd azt is idővel el fogom kezdeni)

Még egy újfajta érzés kerített hatalmába, nem tudom, járt-e valaki rajtam kívül így, nevetségesnek tűnhet a számotokra, és nem is tudom jobban megfogalmazni, de: annyira jó volt, hogy 5-10 oldalnál képtelen voltam többet olvasni egyszerre. Húztam, hogy tovább tartson, és ez azért fura, mert akkor szoktam húzni, halasztani, amikor nem tetszik, itt meg pont azt éreztem, hogy annyi minden történik 5-10 oldalon, hogy le kell tenni "emészteni" :):):):) Aztán volt, hogy fél óra múlva megint a kezemben volt a kötet, de szépen haladtam, apránként, és kiélveztem minden egyes sorát :):):):):) Imádom a katedrálist, ez az a könyv, amit el kell még az évek alatt olvasni később is újra, és újra.

Aki még nem olvasta, ne hagyja ki, nem fogja megbánni, ezt garantálom.

"A szerző egyik legnépszerűbb regénye egy 12. századi angliai városkában, Kingsbridge-ben játszódik, a történet a katedrális építése körül bonyolódik, melyért a Benedek-rendi szerzetesek küzdenek szinte az egész világgal és még saját, féltékeny egyházukkal is. Mindez egy polgárháború közepén, körülöttük vér, ármány és szerelem.
A könyv oldalain középkori világ kel életre, amely színes, mint egy festmény, és mozgalmas, mint egy jó film. Olvasása közben belemerülünk a háború borzalmaiba, átélhetjük a zsarnokok önkényeskedéseit, a kínzásokat, a gyilkosságokat és a szerzetesi élet keserveit."

Apró kockák - vajon mi lesz belőle? :)

2010-02-11T09:09:00.003+01:00

Alapjában francia ágyra ágytakarónak indult, de ha nem jön össze annyi, akkor beérem egy sima tv-nézős takaróval is a téli hideg estékre, ha az sem jön össze, akkor díszpárna/díszpárnák sem lennének rosszak:)):):):):) Csak és kizárólag addig csinálom, amíg kedvvel, szívvel-lélekkel tudom csinálni, és ebben az a jó, hogy tudom, bármikor abba hagyhatom. Egyenlőre élvezem, mert gyors, haladós, szerintem mutatós is, ha leülök, akkor 2-3 db azért kikerül a kezeim közül.

Nem merem kiszámolni, hány darab kellene egy nagy ágyterítőhöz :):):):):)

Egy kocka csak másfél gyufás skatulyányi méretű, mint látjátok. Egy darabig el leszek velük :):):)

Horgolt kistáska félig készen....

2010-02-10T11:22:00.007+01:00

..... jobban mondva a horgolás része teljesen kész, "csak" az utómunkák vannak hátra, ami nekem nehezebben össze hozható, mint maga a horgolás (nem szeretek varrni). Szóval bélés, meg patent hiányzik róla, belőle, meg az alja sincs össze varrva még. A barátnőm kérésére készült, remélem, tetszeni fog Neki. Az egész táska egybe van horgolva, eddig nincs benne varrás, és egy erősebb fajta horgoló fonalat választottam hozzá, hogy tartósabb legyen. A füle végig rövid pálcával készült (húúú, de untam, alig haladt), hogy az is erősebb legyen, és tényleg használható valamit kapjak a végén. A béléstől remélem, hogy még fog egy kis tartást kapni, úgyhogy igyekeztem arra törekedni, hogy az alap női dolgokat elbírja, és ne nyúljon meg.

Rolvisa: a minta közelről (ezt a fotót rakom fel, mert a színek miatt jobban látszik. Ugyanez a mintája a táskának is):

Újra itt, pár szó az elmúlt 2 hónapról :)

2010-02-05T21:14:00.005+01:00

Sziasztok!

Hát, volt nálam egy kis blogszünet, talán észre vették páran, talán nem.... Ennek több oka van: annak, hogy nem jelentkeztem, leginkább a nem volt kedvem, energiám, stb az internetezéshez, meg úgy általában véve semmihez (nem történt semmi rossz, csak szimplán ilyen hangulatom volt, és kész). Annak, hogy a több hetes nem jelentkezés után lezártam a blogot, egy konkrét oka volt: a főzős blogomba valami névtelen folyamatosan bombázott az idétlen angol bejegyzéseivel, aminek mellesleg köze nem volt a főzéshez. Ez azért is fura, mert azt a blogot már 1 éve nem vezetem (sok volt a 3 oldal egyszerre). Névtelenül könnyű írogatni, nem mondom, szép vastag gerince lehet az illetőnek..... Na mindegy, azt a blogomat még egy ideig zárva tartom, azon is elgondolkodtam, hogy törlöm, majd meglátjuk később.

Szóval az ünnepek szépen elteltek, jó volt minden, csak dolgoztunk előtte, közben, és utána is, de ez van, nem egyedi eset.

Ezen a blogomon nem szoktam különösebb magánéleti dolgokat írogatni, mivel nyitott, mindenki számára olvasható, így ezt most is mellőzöm, úgyhogy röviden pár szóban a 3 fő dologról, amivel kapcsolatban néha születik egy-egy bejegyzés, fontossági sorrendben:

Gyerekeim: jól vannak, a fiam még mindig nagy dumás, sőőőőt, egyre inkább az. A lányaim kikapták a félévi bizijüket, nem csalódtam bennük, a nagy oszt. első, kitűnő, 5 tárgyból dícséretes. Fél éve jár hastáncra, és ma először nagy könyörgések árán rá tudtam venni, hogy mutasson valamit, szégyenlős volt, pedig igazán nincs miért, ahhoz képest nem megy rosszul, hogy nemrég kezdte :)

A kisebb is nagyon jó bizit hozott, bár Ő még csak szöveges értékelést kap. Nemsokára lesz a szülinapja, 10 éves lesz 2 hónap múlva, és azt mondta nekem, hogy ekkora bajban még nem volt, mert mindent megkapott karácsonyra, és most nem tud mit kérni :):) Szóval nagy bajban van szegény, de nagyon szeretnék én is ilyen gondban lenni :):):):)

Olvasás: ezerrel olvasom még mindig a Katedrálist, alig van már csak 100 oldal a 800-ból. Fergeteges könyv, majd írok NEM SZAKMAI VÉLEMÉNYT róla, csakazértis, mert a saját blogomon jogom van írni bármit (aki nem érti a célzást, az itt m egértheti), bár ezért biztos nem kapok a fejemre, mert abszolút pozitív véleményem lesz :):) Alig várom, hogy kiolvassam, tuti, hogy a második részét is megkaparintom.

Kézimunka: hát, el vagyok maradva, nagyjából mindennel.... horgolásokat fogok tudni mutatni, de mást nem. Valahogy most ahhoz sincs türelmem, pedig a férjemnek tartozom 6 órai hímzéssel (tudom, Csabi, hogy olvasod, innen küldök egy virtuális bocsi puszit, és egy ígéretet, hogy be fogom hozni a lemaradásomat! ). Ez az ígéret, és megállapodás köztünk a Dim-fantasy (varázsló) hímzésemmel kapcsolatos, nevezetesen még tavaly valamikor megállapodtunk, hogy nem szól, ha mást kézimunkázok, cserébe heti 1 órát hímezzem a varázslót. Szóval 6 heti elmaradásom van, persze ami a javamra írható, hogy mással sem haladok, totál nincs hangulatom a hímzéshez, bár ez a férjemet baromira nem izgatja.....

Ja, és még valami: tavaly karácsony előtt megnéztük az Avatar-t a moziban, fantasztikus volt, csak azt sajnáltam, hogy a lányokat nem vittük. Ezt írtam is a multin, de itt nem. Ott akkor sokan ajánlották a film 3D-s verzióját, így most hétfőn elmentünk a Camponába, és megnéztük, ezúttal 3D-ben, és a lányokkal természetesen. Hááááát, még mindig fantasztikus, csodás történet, iszonyú izgalmas, látványos, és hát ez a technika valami fantasztikus élményt nyújt. Szóval még vetítik a filmet, így ajánlom bátran azoknak, akik még nem látták, és aki teheti, az mindenképpen 3D-ben nézze meg (tudom, hogy ez nem mindenki számára elérhető, emiatt írom, hogy maga film sima moziban is fantasztikus élmény volt). A majdnem 10 éves lányom is élvezte, a nagy pedig sírt is párszor rajta, szóval vihetők az ilyen korú gyerekek is.

Na mostanra ennyi dióhéjban, majd ha letudtam a 6 órás adósságomat, jövök fotókkal, addigra biztos lesz látványosabb haladásom is. Akkor majd mutatom a horgolt haladásaimat is (az sem sok)

Meglepit kaptam :)

2009-12-16T19:12:00.010+01:00

Hát, teljesen-totálisan fel vagyok dobódva, Anikó meglepett egy karácsonyi csomaggal. Na akkora nagy meglepi nem volt maga a csomag, mert múlt héten beszéltünk telefonon, és említette, hogy küld majd ezen a héten, aztán ma is felhívott, hogy Viktor (a nagy fia) felhozza délután nekem.Szóval a bevezető duma után jöjjön a lényeg: kibontottam a csomagot, és teljesen elállt a szavam: megkaptam Anikótól azt a VS gyönyörűséget, amibe annyira bele szerettem, amikor megláttam Nála (később egy FMXC talin személyesen is megsimogattam). Annyira, hogy mondtam is Anikónak, hogy ezt én bizony megrendelem. Aztán nagy lendülettel megkerestem a blogját utólag, és galád módon nem volt kiírva a neve, pedig szerettem volna Annát (Carolt) megkérni, hogy segítsen a rendelésben. Szóval név nélkül nem tudtam megrendelni, akkor arra meg nem volt időm, hogy utána keressek. Később rendeltem több helyről több mindent, emiatt anyagilag nem fért bele, de úgy terveztem, hogy jövő év elején úgyis kell csomó minden, akkor majd felkeresem Annát, és beszerzem magamnak. Így utólag megtudtam, hogy Anikó már azt is lezsírozta a hátam mögött Annával, hogy ha mégis megrendelném, ne kapjam meg a csomagot :D:D:D:D:D:D Meg utólag az is beugrott, hogy Anikó kérdezte tőlem (igenis sunyi módon ), hogy én minek képzeltem el magamnak, képnek-e, vagy másnak. Akkor mondtam is, hogy egyértelműen banner lesz belőle.

Hát az lett, íme az én szépséges szép VS banner-kám, imádom!!!!! Vannak csodaszép pillangóim, annyira tetszenek!

A csomag mást is rejtett, aminek szintén nagyon örültem. Tavaly ugyanis kaptam egy meseszép hardangeres képecskét, és most megkaptam a testvérét. Totál ugyanakkora, ugyanaz a keret, nagyon szépek egymás mellett. Eddig a képecske a szekrényemen foglalt el egy igen előkelő helyet, most azonban, hogy ketten lettek, megkérem a férjemet, hogy a falra tegye ki nekem egymás mellé őket. Mutatom Nektek a mostani képet:

És a két kép együtt:

Mutatok pár közeli képet is, bár a fényviszonyok nem a legtutibbak ilyen sötétben:

Jutushoz is megérkezett az angyalka :)

2009-12-10T07:16:00.003+01:00

A fenyős játékom másik nyertese, Jutus is sikeresen megkapta a kis csomagocskát :) Természetesen az Ő ajándéka is kapott karácsonyi csomagolót, de úgy nem fotóztam. Ismét sikerült örömet szerezni :)

Csilla is immár ajándékozott lett :):)

2009-12-09T10:07:00.005+01:00

Na, már biztos unjátok ezeket a bejegyzéseket, de hát ez van :):):)

Edelweis-Csilla lett a fenyős játékom egyik nyertese, és sikeresen megkapta a fenyőket, amiket nyert. Pár kis ajándékkal az Ő csomagját is kiegészítettem, hogy az öröme kicsit nagyobb legyen :):) Szintén sikerült örömet szereznem :):)

Az anyag nem az ajándék része, csak a fotó kedvéért van a horgolásom alatt, a bútor színe miatt amúgy nem látszana.

A plusz 2 fenyőt a kolléganője kérésére készítettem.

Évi ajándéka is célba ért :)

2009-12-09T07:40:00.005+01:00

Az FMXC-s lányok között csináltunk karácsonyi húzást, és Evikusz-Évit húztam, pontosabban a fiam húzott helyettem. Évi karácsonyfa díszeket kért az ajándékozójától, igazából az idei új díszeket miatta álltam neki csinálni, mert nem akartam egyfélével megajándékozni, úgy gondoltam, hogy a sok kicsi apró jobb sokkal. Aztán annyira bele jöttem, hogy mindenből sorozat gyártásra álltam rá :):):):)
Évi is nagyon örült az ajándéknak, aminek én is nagyon örülök, jó látni, hogy tényleg tetszenek Neki az apróságok :):)

Természetesen a csomagja kapott karácsonyi csomagolót is, de úgy nem fotóztam le, nem az a lényeg úgysem.

Anikó ajándéka célba ért

2009-12-08T19:12:00.004+01:00

Ankaaa-Anikó kapta meg elsőként az aprócska karácsonyi meglepimet. Remélem, sikerült örömet szereznem (bár ahogy a telefonban hallottam a hangját, igen :D:D:D:D )

Ami újdonság, és még nem láthattátok, az a szaloncukor, sorozat gyártásban készítettem párat, sztem elég mutatósak lettek :):) Ezeket a horgolt csillagokat sem láthattátok még, ezek már valamivel "profibban" sikerültek, mint az elején. Itt már ki is vannak keményítve. Ezen a blogomon a varrott díszeket sem mutattam, amik kicsit olyanok, mint egy virág.

Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a lilás márványos anyagból csak 1 db-ot kapott, a másikat csak a fotó kedvéért tettem alá, hogy jobban látszódjon a piros csillag a világos anyagon.

A jobb oldaliba vagy 80 piko biztos bele lett horgolva :):):):)

Milyen virág vagy?

2009-12-08T09:38:00.002+01:00

Hát, ez jött ki, és bár a webfordító ismét elég bénán fordított, azért a lényeget értem :):) Tetszik ez a virág :):)

I am a
Snapdragon

What Flower
Are You?

A fiam, és a Mikulás

2009-12-05T20:49:00.003+01:00

Hát, én nem tudom, de a lányoknál tökre bevált módszer volt ilyenkor, az ünnepek előtt a:
- legyél jó, mert már lát a Mikulás, vagy
- viselkedjél, mert figyel a Jézuska, vagy a hasonló idióta duma, ami bár idióta, azért működött, a gyerekek jól viselkedtek, én meg élveztem, hogy "hülyítem" őket. Gonosz anyu újra előtört ilyenkor belőlem, de hiába, imádtam azt a kis ártatlan, tudatlan fejüket. Nos a lányaim már tudják azóta, mi a pálya ilyen téren, kár is lenne hülyíteni Őket, néha azonban még mindig mondogatom Nekik, Ők meg csak nevetnek rajtam, hogy még sokszor bepróbálkozom, aztán elő jövök azzal a dumával, hogy de az öcsétek kedvéért játszátok már el, és ez hat (újra van egy érvem a hülyítésre :D:D:D:D )
Szóval itt jön képbe az öccsük, a fiam, az én 4,5 éves gézengúz Matyim. Én nem tudom, mit rontottam el, vagy mi van ezzel a szuper nagy szájú gyerekkel, de ez nem hagyja magát palira venni. Persze ezerrel hisz a Mikulásban, hisz a Jézuskában, iszonyúan pucolta lefekvés előtt a cipőjét, két párat is kitett, hátha átpalizza a Mikulást, mire a figyelmeztetésem után az egyiket vissza pakolta a szekrénybe.
Szóval egy hete próbálom rávenni, hogy viselkedjen már, mert látja a Télapó a butaságokat, de semmi reakció. Az oviban pénteken volt a télapó, és a fiam délután azzal fogadott, hogy:

- Anya, képzeld, nagyon rosszak voltunk ma, és hozzánk mégis jött a Mikulás, úgyhogy...... (na itt vághattam olyan fejet, meresztettem olyan szemeket, hogy a gyerekem elharapta a mondat végét, de el tudom képzelni, hogy folytatódott volna....)

Aztán valamelyik nap sétáltunk a boltba, és a játékbolt kirakata előtt szokás szerint időztünk kicsit, mire észre vettem egy kb másfél méteres virgácsot (a fiamnál sokkal magasabb). Mutattam is Matyinak egyből, mert aznap megint tiszta dili volt, persze az ilyenkor szokásos idióta dumával:
- Nézd csak, mekkora nagy virgács! Ha ilyen sokat fogsz hisztizni, akkor tutira ilyen nagyot fog hozni a Télapó.
- Nem baj anya, hozzon csak, majd azzal fogom felsöpörni a szobámat.

Szóval ez a gyerek nem hagyja magát megfélemlíteni... na nehogy már azt képzeljük, hogy a mai világban Ő majd mindenféle mikulások, meg jézuskák miatt megváltozik kis időre.... na nem, hisz a mikulás úgyis hoz valamit, ha rosszak vagyunk... És nincs igaza? Azt hiszem, a 4,5 éves fiamnak néha több esze van, mint nekem :):):):)

Majdnem útra készen az ajándékok

2009-12-05T19:49:00.003+01:00

Végre-végre fellélegezhetek. Sikerült minden ajándékozott számára elkészítenem az ajándékot, megfelelő darab számban legyártani az apróságokat, így már csak két dolog van hátra: az egyik, hogy becsomagoljam (na ebben nem vagyok valami jó, bárcsak lenne ízlésem is), a másik, hogy postázzam. Jövő hét elején elsétálok a postára, így jövő hét végéig remélem, hogy minden címzett kézhez kaphatja az ajándékát, meglepijét.
Itt most gondolok pl. a fenyős játékom két nyertesére is, valamint az FMXC tagjai között csináltunk ajándékozósdit, és az ott húzott ajándékozottra is (bár az illető tudja, hogy én húztam, mivel Ő összesítette a táblázatot, hogy ki kit ajándékoz majd meg, így valszeg már várja is a csomagot, és emiatt a személyem kicsit sem meglepi, viszont a csomag tartalma az lehet, legalábbis remélem, merthogy horgolt fenyőcskéket is kért, de az egy darab sem lesz benne, ugyanis azóta Ő is megtanult fenyőket horgolni, így el tudja készíteni magának :DD:D:D:D:).

Amint megkapták, és kibontották a csomagokat az ajándékozottak, jövök fotókkal is, mert idén készítettem több féle apróságot is nagyüzemben, amiket még nem mutattam meg Nektek.

Többször eszembe jutott, hogy bárcsak lenne annyi időm, energiám, hogy ha nem is minden olvasómnak, de legalább minden szívemhez közelebb álló személynek küldjek valamit, de ez sajnos idén is kivitelezhetetlen.

Itt szeretném elmondani, amit már sok magán levélben leírtam, hogy a viszont ajándékokat nem szeretem, szóval ha valaki a fennt említett személyeken kívül is kap valami meglepit a következő másfél hétben (tervezem ugyanis, hogy egy-két olyan személyt is ajándékozok, aki talán nem is várja), akkor legyen szíves cserébe nem küldeni semmit (tökre úgy érezném, hogy csak azért kapok cserébe, mert én is küldtem, meg amúgy is jobban élvezem, ha adhatok, kapni olyan fura érzés). A borítékon a címem, és nevem nem azért lesz, mert várok valamit, hanem mert kizárólag így tudom ajánlva feladni a csomagot, és enélkül félnék, hogy elveszne.... köszönöm!

További jó készülődést kívánok Nektek az ünnepekre!!

Péntek 13? Jól indul a nap, pedig nem is vagyok babonás

2009-11-13T11:03:00.000+01:00

Hát a történet ott kezdődött, hogy reggelre a kutya feltojt az ülő garnitúrára, a konyhába, meg 2 helyre bepisilt, úgyhogy mocskot takarítottam. Egyből nem is volt kedvem elindulni itthonról, és próbáltam meggyőzni a fiamat, hogy maradjon itthon, ma szabad napot kap, de Ő nem engedett, menni akart oviba (imádja). Így elindultunk, az utolsó pillanatban persze, kutyástól. Félúton megint tojt a kutya (bocsi, de ez van), és oda mentem, hogy felszedjem, és kidobjam, de sehol nem találtam a kupacot, kerestem sokáig, pedig éreztem a szagát, de semmi... így mivel késésben voltunk, feladtam, gondoltam, mások is ott hagyják, így indultam tovább. Feltűnt valami érdekes, miután vissza értem a járdára, hát kiderült, hogy persze, hogy bele léptem tökig, úgyhogy az egész kupac ott volt nálam, a talpamon, csízmámon. Szóval neki álltam letakarítani, jó néhány percet vett igénybe, miközben a sógornőm, aki nálunk "nyaral" a babájával, hülyére nevette magát, én meg nem voltam kicsit sem ideges (hozzá tartozik, hogy a csízmát tegnap délután vettem, ma volt rajtam először).
Szóval eltrappoltunk az oviba, addig a sógornőm vigyázott a kutyára. Miután kiértem, persze óriási ugrálással, csaholással fogadott, a fogával véletlenül bele kapott a körmömbe, ketté tört a műkörmöm, majd beszartam én is hirtelen (a kutyából mára kicsit elegem van...)
Tegnap megtanultunk a sógornőmmel karifa díszeket varrni, iszonyat szépek, így bementem a méter árushoz hazafelé, vettem még anyagot, meg gombot hozzá, hogy ma is varrjunk (fotóval nem tudok még jönni, a férjem elvitte a fotó masinát magával). Hazafelé beértünk a lépcsőházba, és az összes gomb szétgurult (16 db), úgyhogy azt is vadászhattuk egy darabig, mire meg lettek.

Mindez röpke másfél óra leforgása alatt.... most nem tudom, hogy nevessek, vagy sírjak, a sógornőm jól szórakozik minden esetre :):):):) A nap még csak most kezdődik igazán :):):):

Na, ezt megszívtam, mai banki esetem

2009-11-04T13:06:00.000+01:00

Így sem jártam még: nem jutottam hozzá a pénzemhez a saját bankszámlámon... Nem egyezett az aláírásom ugyanis, mert mi történt, mi nem, a több év alatt, amióta bejelentettem, valszeg változott az írás képem. Ez egy família betétszámla, a megtakarított pénzünk van rajta, emiatt nem szoktunk hozzá nyúlni, és kártya sincs hozzá, csak havonta utalgatunk rá, hogy gyűljön a pénz. Most kértek kölcsön tőlem, és le akartam venni egy adagot róla. Közölte a nő, hogy ilyen aláírásra nem kapom meg a pénzt, alá íratta velem még egyszer, addigra azonban az egekbe szökött a vérnyomásom, mert olyan pipa lettem pillanatok alatt, hogy csuda, így másodszorra még annyira sem hasonlított. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a nevem 3 szóból áll, és a második harmadik tökéletesen egyezett, az első tért el (valszeg az évek alatt azt írtam mindig csak csomó helyen, teljesen csak ritkán kellett alá firkantani a nevem, így azért változott csak az első). Szóval nem kaptam pénzt, tiszta ideg voltam. Tudom, hogy az én érdekemet szolgálja az egész, de minden iratom rendben volt, és most fel vagyok háborodva.
A nő szerint nem probléma, mert át kellett volna állnom másik sorba, ott újra leadni, aztán vissza állni újból a pénztárhoz, és elölről kezdeni az egészet, én azonban olyan ideg állapotba kerültem, hogy ha még kétszer leiratták volna a nevemet, tutira azt is elfelejtem, hogy hívnak. Így papirostól, mindenestől ott hagytam a bankot, majd a férjem vissza megy (szegény)

Játék Katicánál

2009-10-28T09:39:00.004+01:00

Ez az első olyan játék, amire jelentkezem, a képen látható csodás dolgokat lehet megnyerni. Nézzetek be Hozzá, ha van kedvetek játszani.

Nudlis sálam jó hosszan :)

2009-10-27T16:29:00.009+01:00

Az enyém teljesen más lett, mint amiket láttam, az én "nudlijaim" (Hajni szavaival élve) nem szabályosan vannak egymás mellé kötve. Rájöttem, hogy ez a rossz kezdésnek köszönhető, de annyira tetszik így, tömörebben, hogy legközelebb már direkt fogom rosszul kezdeni :):):):):) (Hajni oldalán látjátok, hogy milyennek kellene eredetileg lennie, a nudlik egymás mellett lennének elvileg szép szabályosan, nekem meg úgy vannak kötve, mint a téglák egy építkezésnél: a következő sorban mindig két nudli közé esnek :D:D:D:D )

3 este alatt van kész ez a batár méret, nagyon haladós. 255 cm hosszú, 10 cm széles, mert olyat szerettem volna, amit 2-szer is a nyakam köré tudok tekerni, és még így is hosszan lógjon le. Olyan lett :):):) 5 motring fonal van benne.
A fotó alany a kisebbik lányom, a nagyot akartam megkérni, mert Ő olyan magas, mint én, de Ő nem vállalkozott, a kisebbik meg imádja illegetni magát :):):)

Bernard Werber: A hangyák

2009-10-22T21:44:00.006+02:00

Na így sem olvastam még: elkezdtem, a feléig eljutottam, aztán egyre jobban azt éreztem, hogy ez nekem túlságosan aprólékos. Na de hogy értsétek: a cselekmény tulajdonképpen 3 szálon fut, egymást váltakozva történnek az események. Az egyik szál Belokan, a hangya kolónia életéről, fennmaradásáról, és egy fenyegető támadásról szól, amiről csak néhány hangya tud, akik próbálják csatába hívni a többi hangyát, akik persze vagy nem hisznek nekik, vagy kémek, szóval nehéz dolga van ennek a pár hangyának. Közben a hangyák életéről, kommunikáló képességükről kapunk több, mint kimerítő beszámolót. Az elején még érdekes, de aztán kissé már unalmas (számomra). A másik szál a Mindentudás egyeteme című könyvből idéz (az egyik szereplő írta ezt a könyvet) a hangyákról, szokásaikról, újabb kimerítő információk ezekrő a lényekről. A harmadik szál viszont izgalmas, egy család tagjainak a rejtélyes eltűnéséről szól, amikor ugyanis lemennek a pincébe, onnan előszőr pár naponta térnek vissza, aztán soha többé. Szépen eltűnnek, majd amikor a rendőrség nyomozni kezd, és utánuk mennek, ők is eltűnnek, stb. Hogy mi van a pincében? Hová tűnnek? Életben maradnak-e? Mi köze ennek a hangyákhoz? Na ez az a szál, ami érdekelt. És itt jön be, amivel ilyet sem csináltam még: amikor a felénél jártam, rájöttem, hogy unom. Így az első két szálon futó eseményeket szépen átugrottam, és csak a harmadik szál történéseit olvastam a könyv második felétől. Nem bánom, mert így sem tűnt valami igazán érdekfeszítő történetnek, megkíméltem magam egy csomó unalmas leírástól. Nekem nem igazán jött be, és mivel olvastam, hogy hasonlóan érdekes, és szuper izgalmas (szerintük) a második, és harmadik része is, én azt már tutira nem szeretném olvasni.

"A rovar egy egészen más filozófia, más tér-idő, más dimenzió". Az ember az eget kémleli, és kérdéseire gyakran fentről várja a választ. Mi lenne, ha a szokásostól eltérően, tekintetünket lefelé fordítanánk? Jonathan Wells örököl egy házat rovarkutató nagybátyjától, és a tilalom ellenére lemerészkedik a pincébe. Sejtelme sincs, milyen elképesztő titok vár rá odalent... A belokani vöröshangya-bolyból tavaszi portyára induló expedíció tagjai rejtélyes körülmények között mind elpusztulnak. Új tömegpusztító fegyvert vetettek be a törpehangyák? Miben mesterkednek az úton-útfélen lesben álló sziklaszagú harcosok? És mi célt szolgál a hangyák körében drogüzérként elhíresült holyvabogár őrizetére bízott, rejtett éléskamra a Boly legalsó emeletén? A 327-es szárnyas hím nem nyugszik. Két hűséges társával elszánt nyomozásba kezd... A filozófiai mese, a tudományos-fantasztikus irodalom és a kalandregény elemeit mesterien ötvöző, merőben újszerű mű lélegzetelállítóan izgalmas cselekményszövéssel sodorja magával az olvasót e parányi lények lenyűgözően gazdag világába."

Karácsonyi győztest hirdetek

2009-10-03T13:37:00.005+02:00

A karácsonyi játékom győztesét sorsoltuk ki az előbb a gyerekekkel. A nagylányom hajtogatott, és kevert, tálat tartott (nem engedte magát fotózni), a két kisebbem pedig húzott egyet-egyet. Íme:

A szerencse ezúttal Edelweiss-Csilla, és Jutus mellé állt, gratulálok Nektek!!!

A bneheni@gmail.com címre kérek Jutus Tőled elérhetőségeket, Csilláét elvileg még tudom tavalyról, ha nem, akkor sikítok :):):)

Köszönöm mindenkinek, hogy játszottatok velem!!

Jean Sasson: A fátyol mögött

2009-10-02T18:46:00.003+02:00

Ez az a könyv, amit már egyszer olvastam kb a felnőtt éveim elején még valamikor, jó pár évvel ezelőtt. Arra nem emlékeztem, hogy pontosan mik történtek, milyen szereplők voltak a könyvben, csak az maradt meg az emlékeimben, hogy maga a könyv tetszett, olvasmányos, és roppant mód magával ragadott. Így megkértem újból kedvenc könyvtárba járó barátnőmet, hogy hozza ki nekem, hogy újra elolvashassam, mert már fogalmam sincs, hogy miről is szól (na jó, nagyvonalakban tudtam, de semmi konkrétum nem maradt meg az emlékeimben)

Elkezdtem, és mintha először olvastam volna, minden sora újdonságként hatott. Az a tizenegynéhány év, ami eltelt az első olvasás óta, elég volt ahhoz, hogy más szemmel tekintsek a dolgokra, másképp értékeljem a könyvet. Természetesen most is tetszett, most is lebilincselő volt, de most már sokkal inkább felháborító is az a fanatizmus, az az elvakultság, ami jellemző egyes emberekre. Örülök, hogy újra elolvastam, és mivel van még másik két része is, azt is el fogom, mert ez elkerülte valahogy a figyelmemet korábban, így a másik két részét még nem olvastam.

Többször megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy politikai helyzet, gazdasági helyzet, válság ide, vagy oda, de jó, hogy mégis magyarnak születtünk, és de jó, hogy itt élünk, még ha szegényebben is, mint mondjuk Szultána hercegnő.

A könyv a Szaúd-Arábiában élő iszlám nők hányatott sorsáról szól, a béklyóikról, amiket nem tudnak levetni. Aki megpróbál küzdeni nő létére, vagy kitörni, azt kegyetlenül megbünteti a saját apja, férfi testvére, hogy a hithű nép előtt a család nevét tisztára mossák. A büntetés formája a lehető legbrutálisabb is lehet (pl. nyílt utcán való megkövezés, vagy előre meghatározott időpontban a családi medencébe való bele fojtás, vagy haláláig sötét zárkába való bezárás, ahol még akár évtizedekig is eléldegélhet, miközben megőrül, megbolondul a szerencsétlen nő, stb) A férfi felsőbb rendű lény, akinek joga van uralkodni a nő felett, és bármit megtehet bűntetlenül (hisz ha megerőszakol mondjuk egy kislányt (!!!), akkor természetesen a kislány a hibás, hisz illegette magát a férfi előtt, így miután a dolog kitudódik, halálra kell kövezni a kislányt a súlyos bűnért, mert elcsábította a férfit.)

Most kiemeltem a legdurvább mozzanatokat, természetesen a könyv nagyon sok másról is szól, nem csak a brutalitásról. Többek között elmeséli, hogy mi módon tudják a nők csellel mégis kijátszani a merev szabályokat, mindeközben betekinthetünk a királyi család mindennapjaiba is, a nők szemszögéből természetesen.

Nagyon szép könyv, tényleg olvasmányos, de kell egyfajta nyitottság is hozzá, hogy megpróbáljuk megérteni ezeket a számunkra „más fajta” embereket, hisz nekünk azért természet ellenes, hogy valakit ennyire elnyomjanak a saját országában, a saját családjában egyes emberek.

Kíváncsian várom a folytatást, bár most a hangyásat is be kell fejeznem, meg még más is tervben van előtte, de nem fogom kihagyni semmiképp.

"...Országomban a nőket apjuk semmibe veszi. fivérei lenézik, férjük pedig uralkodik rajtuk... Asszonyaink történetét a titoktartás fekete fátyla fedi. Sem születésünk. sem halálunk nem szerepel egyetlen hivatalos feljegyzésben sem... Gyakran teszem fel magamban a kérdést. ha születésünk és halálunk nincs számon tartva, létezünk-e egyáltalán... Ez buzdított fel arra, hogy hatalmas kockázatot vállalva elmeséljem történetemet... és indított arra az elhatározásra. hogy a szaúdi nők teljes személyi szabadságáért és jogaiért küzdjek. Azokért a jogokért, melyekkel országomban csak a férfiak rendelkeznek."Szultána, a mesés gazdagságban élő szaúd-arábiai hercegnő szavai ezek, aki makacsul lázad alávetettsége miatt, amit egyedül női mivoltának köszönhet, és inkább elszenvedi a büntetést, mint hogy legyőzöttként éljen. Ám a változásra csekély a remény egy olyan országban. amelyet primitív szokások uralnak, és a vallási vezetők árgus szemekkel figyelnek mindenkit."

Horgolgatok

2009-09-29T17:24:00.005+02:00

Még mindig nem a hímzésé a főszerep a szabad percekben, a könyvek mellett horgolok ezerrel, szóval alig várom, hogy kisorsoljam a nyertest, hogy a fenyőknek is neki tudjak állni (ugye mivel a színt nem tudom, előre nem dolgozhatok :):) )

Elkészítettem a lányomnak ezt a mobil tokot (a mobilt most nyerte tombolán hozzá), egy új horgoló fonalból, selymes, strapabíró, és iszonyú jó vele dolgozni. Jó lenne, ha be tudnék szerezni ilyenből feketét, mert a barátnőm kért tőlem egy horgolt fekete neszeszert, és élvezném, ha ilyen fonalból dolgozhatnék újra.

Kézzel készítettem még mást is, de azt nem mutathatom, mert meglepi lesz egy olyan személynek, akinek nemrég volt a szülinapja, és nagy valószínűséggel olvassa a blogomat, így majd csak akkor mutatom, ha átadásra került. Remélem, örömet fogok okozni vele :):):)

Villámcsapatos játék ovis módra

2009-09-23T14:08:00.004+02:00

Előzmény: ma lovagolni voltunk az ovival (minden évben mennek a gyerekek), és mivel hamarabb fel lettek öltöztetve, ki kellett menni velük az udvarra, hogy ne melegedjenek be a fülledt folyosón. Az udvaron aztán egy körbe állt pár fiú (a legjobb barátok), a kör közepén össze tették a kezüket, és elkiáltották magukat, hogy:
- HAJRÁ VILLÁMCSAPAT!!
Eközben a kezüket az égbe emelték, ahogy a kézi meccseken szokták egymást buzdítani idő kérés után :):):):)
Aztán elkezdtek eszetlenül rohanni.
Matyi oda szaladt hozzám, és nevetve, lihegve, felpörögve megkérdezte, hogy tudom-e, hogy mi az a villámcsapat? Persze nem tudom volt a válasz. Erre elmagyarázta, de közben már szaladni is kezdett tovább:
- Hát tudod, mi vagyunk a villámcsapat, és a játék úgy kezdődik, hogy fogunk magunknak egy Benedeket :):):):):):):)

még jó, hogy Benedek anyu nem jött velünk lovagolni :):):):) (szegény Benedek, azért sajnálom kicsit). Mellesleg itt jegyzem meg, hogy a legverekedősebb gyerek, és gondolom, rájöttek a többiek, hogy csapatban erősebbek, mint a Benedek, mert amúgy egyenként simán lever mindenkit. Csak hogy ebből már játékot is ki lehet találni, azt azért nem gondoltam....

Nemrég értünk haza, és azért én még feszegettem ezt a témát egy kicsit, meg gondoltam bedobom a nem szabad a másikat állandóan piszkálni dumát, kicsit nevelgetem a gyerekemet, hogy ez nem szép dolog, stb, de gondoltam, hogy előtte azért felmérem a terepet, hogy képben legyek, és így zajlott a következő beszélgetésfoszlány is közöttünk:

- Matyi, emlékszel, hogy délelőtt mondtad, hogy Ti vagytok a villámcsapat, és fogtok magatoknak egy Benedeket? (a gyerekem már itt vigyorgott a dolgon újra, így folytattam a kérdést:) és mit csináltok szegény Benedekkel, ha elkaptátok? Beviszitek a váratokba?
- Neeeem anya, hát egyszerű: elengedjük, és újra elfogjuk, és ezt addig játszuk, amíg valakiért nem jön az anyukája.

Na a dorgálásról ennyit... gyorsan kimentem a szobájából mindenféle komment nélkül, hogy ne lássa, ahogy nevetek. Szegény Benedek, ezek egész délután futtatják :):):):) Nem csodálom, hogy mostanában nem hallok annyi panaszt róla, szerintem örül, ha haza jut, és lepihenhet :):):):):):)

Húúú, de szemét anya vagyok... de higyjétek el, tényleg nagyon verekedős volt tavaly ez a fiú, úgyhogy most örül a lelkem kicsit, hogy ezek a kölykök így feltalálták magukat :):):)

Fiam 2 perccel ezelőtti dumája :)

2009-09-22T20:50:00.002+02:00

Gubanc kutyusnak van egy rák formájú kutya rágcsija, ami leesett éppen a galériáról, erre a fiam megszólalt:

--Anya, leesett a rák. Jó, hogy mi magyarok vagyunk, mert a magyariakat /:):):):)/ nem csípi meg az igazi rák :):)):):):)

Már a múltkor is téma volt ez nála, szerinte a rák felismeri a magyariakat, és azokat nem szereti, mert nem szokta meg őket :):):):):)

Szinte minden napra jut valami aranyos beszólás, majd megpróbálom sűrűbben megosztani Veletek :)

Közeledik a karácsony, játszotok velem?

2009-09-16T21:20:00.011+02:00

Na ilyet sem csináltam még, ééééén, aki másnál még játékra sem szoktam jelentkezni, ééééén.... JÁTÉKOT HIRDETEK :):):)

Az alap ötlet onnan eredt, hogy a nyári FMXC talin amikor elkezdtem horgolni az idei első mini fenyőt, többen is áhítoztak utána. Aztán azt be is fejeztem, és rájöttem, hogy még mindig élvezem készíteni, nem untam rájuk, pedig iszonyat mennyiséget ajándékoztam már szerte-szét. Szóval itthonra úgysem kell annyi, így szeretnék okot, hogy készíthessek, ezért játékra hívlak Benneteket!! Persze csak ha szívesen lógatnátok a fáitokon ilyen kis apróságokat :):):) Nagyon kicsik, a fotó csalóka, így a mérete miatt teszek fel egy másik fotót is. És hogy számomra is legyen izgalom a dologban, nem dolgozom előre, mivel szeretném, hogy a nyertes/nyertesek (merthogy 2 nyertes is lesz!!!) döntsék el a színkombinációt/színkombinációkat.

Szinte bármi lehet, mert a fenyő puppets perléből készül, hozzá apró kása gyönggyel (az alsó képen éppen mill-hill van rajta, de az túl nagy rá, így a felső képen lévő kisebb kása gyöngy lesz a nyertes fenyőkön).

Na tehát akkor a szabályok:
- Írj egy hozzászólást ide, amiben leírod, hogy milyen színű fonalból, és kb milyen színű gyöngyből kéred a fenyőidet, ha Te nyersz.
- Egy személy egy-egy színt mondjon csak a fonalra, ill. gyöngyre, mert az összes fenyő abból a színből fog készülni, az egyszerűség kedvéért
- A felső, fehér fenyős képet tedd ki a blogodra (nem kell feltétlenül blogspot, bármilyen blog megfelelő) majd linkeld be ezt a blogot is mellé, alá, fölé, ahogy gondolod.

És amit ígérek:
- a kicsi fenyőket december hónap közepéig postán eljuttatom a nyerteseknek,
- az általuk kért színkombinációban,
- egy csomagban 5 db fenyőcske lesz
- 2 nyertest húzok ki majd a "kalapból", hogy még nagyobb legyen az izgalom, és kicsivel nagyobb az esély :):):)

A játékra jelentkezés határideje: 2009. október 2-a éjfél, sorsolás október 3-án, vagy 4-én (a munka rendemtől függően).

Hát akkor jó játékot, jó szurkolást kívánok Nektek!! :):):)

Heni

Stephenie Meyer: New Moon - Újhold

2009-08-30T11:22:00.004+02:00

A nyaralásunk egyvalamire azért jó volt: hogy elkezdjem, és persze hamar be is fejezzem az Alkonyat második részét.

Szóval ez még az elsőnél is jobb volt, sokkal több volt benne az izgalom, és a vége is sejtelmesebb. Itt már színre lépnek a vérfarkasok is, és hát szegény Bella miért ne a vámpírok ősellenségével, egy vérfarkassal kerüljön nagyon közeli kapcsolatba, amikor Edward elhagyja?? Néha nem is tudtam, hogy mit szeretnék titkon: hogy Bella soha többet ne találkozzon a kedvenc vámpírjával, és legyen vérfarkas feleség, vagy fordítva :):):):) Aztán jött a még nagyobb izgalom: vissza tért a rossz vámpír, és Bellát akarta elpusztítani... és itt még kb csak a könyv felénél járunk :):):) Nehezemre esik nem elmesélni, úgyhogy itt megint nem írok többet, mert mint megtudtam, mégsem én olvasom utoljára (ugye Évi? :):):) ) Szóval nem tudom, hová lehet még fokozni ezt az egészet, de kíváncsian várom (és alig várom) a harmadik részét.

Amúgy megnéztem dvd-n az elsőt, és csalódtam. A jó könyvből sikerült egy tökre átlagos, majdhogynem lapos filmet csinálni. Arra jó volt, hogy most az arcokat konkrét nevekhez tudom kötni, de ha össze hasonlítom a filmet, és a könyvet, akkor meg kell állapítanom, hogy nem igazán tudták azt a rengeteg érzelmet megjeleníteni a filmvásznon. Ennek ellenére persze meg fogom nézni a többi részét is :):):):)

A könyvet Krisztinek még mindig köszönöm, hisz ezt a részt is Tőle kaptam kölcsön.

"Bella mer szeretni. Az élete árán is. Edward Cullen titkokkal terhes hosszú élete során először igazán boldog végre. És ekkor kezdődnek csak az igazi bajok. Egyetlen ostoba pillanat végzetes következményekkel jár. Edward maga mögött hagy mindent, Bella pedig majdnem belehal a veszteségbe. S miközben hátborzongató halálesetek tartják izgalomban Forks városát, különös árnyak kószálnak a rezervátum körüli erdőkben, Bellát pedig egy furcsa hang bűvöli egyre hajmeresztőbb őrültségekbe. A földgolyó túloldalán Edward végzetes lépésre készül, de ezzel csak még nagyobb veszélybe sodorja valamennyiüket… Hát mégis rémálommá válhat ez a szerelem? Elfogyhat, mint a Hold?"

Limonádé díj + nyaralás

2009-08-30T10:36:00.007+02:00

Timkee és Ányi is megkínált egy pohár hűsítő limonádéval, ezúttal is köszönöm!
ól is esett, hisz tegnap jöttünk haza a Tisza-tótól, ott nyaraltunk 8 napot. Abszolút felejthető környék, nem is értem, miért magasztalják olyan sokan az egekig. A csónak túra az mondjuk csodálatos, azért megérte elmenni, de azon kívül sok jót nem tudok mondani. Leégtem, napszúrást kaptam, és nagyrészt unatkoztam. A gyerekek mondjuk élvezték a sok-sok strandolást, igazi vizipókok, alig lehetett kikönyörögni őket a vízből. Szerettünk volna a környéken egy kastélyt megnézni, hogy "lássunk" is valamit a vizi túrán kívül, de persze már szállodát csináltak belőle.
Poroszlón voltunk amúgy, ott béreltem egy családi házat. A falu is egy khmmmm... szóval ilyen szót nem írunk nyílt blogon ki, maradjunk annyiban, hogy hangos a kisebbségtől, bár azon kívül, hogy a szomszédunkban még hajnalok hajnalán is ment a hangoskodás, amit főként a házunk egyik feléből lehetett szerencsére hallani, nekünk más gondunk nem akadt velük. De érdekes volt látni, ahogy 2 fiatal lány, szerintem még a 20-at sem töltötték be, 7 gyerekkel vonult a strandra, ebből a legidősebb sem múlt el ránézésre 5 éves. Szóval ilyen helyen voltunk.
Egy napot a Mezőkövesdi Zsóry-fürdőben is eltöltöttünk, az mondjuk szép, de az is olyan, hogy azért láttunk már szebbet is, szóval csak amiatt nem éri meg oda menni, amúgy egy vagyon a belépő (az itthoni árakhoz képest).
Na de hogy jót is írjak, vissza térek a csónak túrához: A Helena túrahajóval voltunk, 2 órás túrán. Egy idős bácsi volt a kapitányunk, aki régen tagja volt a Tisza-tanácsnak. A Tisza tó ugyanis teljesen mesterséges, és a Tisza-tanács tagjai döntöttek mindenről, hogy mennyire, hol kotorjanak, mennyire árasszák el a területet, stb. Sokat mesélt, és igen-igen érdekes dolgokat is említett, tényleg élvezettel hallgattuk, ittuk a szavait. Bevitt bennünket olyan helyekre is, ahová kevés embernek van engedélye, sokszor le is állt a hajó motorja, mert elakadtunk ebben-abban, mert néhol a víz csak térdig ér. Sajnos a madarak jó része már elvonult, így mindent nem is láthattunk, de így is láttunk sok nagyon szép madarat. Szép volt, pedig aznap esős, hideg idő volt.

A limonádé-díjra vissza térve: én már nem adom tovább, egészen egyszerű okokból (ma már megyek éjjelre dolgozni, és nincs annyi időm, hogy kilessem, hogy ki is nem kapott még azok közül, akiknek szívesen adnám).

Stephenie Meyer: Twilight - Alkonyat

2009-08-17T21:16:00.003+02:00

Krisztitől kaptam kölcsön a kötetet, és bevallom, hogy erről a könyvről - filmről itt a hímzős blogokon hallottam először. A filmet nem láttam (még eddig), de mindenképpen meg fogom nézni. Előre bocsátom, nem szeretem a csöpögős, nyálas, túl romantikus regényeket. Nem is szoktam ilyeneket olvasni, egy-kettő ilyen után rögtön tudtam, nem az én stílusom. Féltem ettől a könyvtől, mert azt hittem, ez is csöpögni fog, de titkon azt gondoltam, hogy nem baj, egyszer kibírom, mert kíváncsi vagyok, hogy milyen lehet az a könyv, amit itt a blogspoton már olyan sokan olvastatok, és futó tűzként terjedt, hogy fantasztikus. Nem is tudom, van-e rajtam kívül valaki, aki nem ismeri a történetet, érdemes-e mesélnem róla :):):):):):) Szerintem én voltam az utolsó, aki neki állt, és először azért berezeltem, amikor az első két kötet oldalszámát megláttam (összesen 1100 oldal). Aztán amikor elkeztem, egyszerűen ez megint az a kategóriájú könyv lett, aminél úgy fogytak az oldalak, mint a fene. Végülis másfél nap alatt sikerült magamévá tennem az első kötetet, és végre én is elmondhatom, hogy tetszett egy romantikus könyv, és igazán tetszett, mert ez tényleg csöpögés mentes, és izgalmakban gazdag. Alig várom, hogy a következő részét is elolvassam, de nem merem elkezdeni, mert tudom, hogy újra nem bírnám letenni (és itthon semmi sem haladna :):):):):) ), úgyhogy szépen megvárja a szombatot (hurrá, már hétfő este van!!!!), akkor megyünk nyaralni a Tisza-tóhoz 8 napra, és ott fogom kiolvasni. Várom nagyon.....

Ha esetleg van rajtam kívül, aki még nem ismerte, azoknak néhány szó (tényleg röviden): Adott egy fiatal, szép lány, Bella, aki elköltözik egy kisvárosba, és ott folytatja közép iskolai tanulmányait. Forr a levegő közte, és az új padtársa, Edward között, akiben először szinte megfoghatatlan gyűlölet van a lány iránt, és aki nem barátkozik soha senkivel. Egyszerre haragudnak egymásra, és vonzódnak egymáshoz. Szépen, lépcsőzetesen alakul ki minden mozzanata a történetnek fokozatosan tárul elénk, semmi kapkodás, és végig izgalomban tart bennünket a könyv. Hogy miért is? Hát mert a fiú, aki addig nem barátkozott senkivel: vámpír. Hogy lehet egy vámpír, és egy hétköznapi emberi lény között igazi szerelem, amikor a vámpír szomjazik a lány vérére, nem csak szereti, meg is szeretné "kóstolni"..... Lehet-e egyáltalán ebből a kapcsolatból valami? Hát többet nem is írok, mert még elárulom a részleteket. Igazán izgalmas, lebilincselő könyv, egy olyan romantikus történet, ami még nekem is tetszett, és izgatottan várom a folytatást, na meg a filmet is ::):):):):):)

Ja, még egy apró sztori: vasárnap, amikor olvastam, a kisebbik lányom (9 éves) bejött a szobába, és megkérdezte, hogy mit olvasok. Mondtam neki, hogy Alkonyat a címe, mire megörült, és mondta, hogy azt ismeri. Én finoman próbáltam megmagyarázni, hogy az lehetetlen, mert ezt a filmet csak moziban vetítik, és én nem is engedném, hogy ilyeneket nézzen, úgyhogy kétlem, hogy ismeri, szerintem csak össze keveri valamiel. Erre huncut vigyorral megszólal: Anya, mondom, hogy ismerem, ez a vámpíros, a Bellával...... Paffffffffff. Az állam leesett, így tud egy 9 éves egyetlen mondattal megsemmisíteni egy anyát :):):):):):):) Kiderült, hogy természetesen a nagymamánál simán nézhetnek ilyen filmeket.... (no comment) Mondjuk nagyon tetszett nekik, és állítólag legalább a 4 éves fiam nem látta. Szerencsére.... Ez azzal járt azután, hogy fél óránként el kellett mesélnem, hogy éppen hol tartok :):):):):):) Mindig elcsodálkoztak, hogy milyen gyorsan haladok :):):):) Na és akkor az elmaradhatatlan hivatalos ajánló is itt van:

"Mersz szeretni? Az életed árán is? Forks fölött mindig felhős az ég. Bella Swan, az érzékeny, zárkózott lány afféle önkéntes száműzetésre ítéli magát, amikor ide költözik apjához. Bella alapjáraton is mágnesként vonzza a bajt, ezúttal azonban nem csak a "mindennapi" csetlések-botlások fenyegetik. Hanem Ő... Ő, akinek aranyszín szeme van, titokzatos, szeszélyes, kiszámíthatatlan, félelmet keltő és biztonságot sugárzó. Ő, akit Edwardnak hívnak, mint valami ódivatú regény hősét. Ő, aki megmenti az életét. Ő, aki mégis a legnagyobb veszélyt jelenti Bella számára. Az indián rezervátumban furcsa, félelmetes mesék keringenek. És egy nap a legenda megelevenedik... Twilight - A földkerekségen mostantól az Alkonyat a szerelem napszaka!"

Az én 5. mondatom - prűdek kerüljenek!:):):):)

2009-08-14T08:05:00.005+02:00

Először is el kell, hogy mondjam, hogy hülyére nevettem magam, amikor megkerestem az ominózus mondatot :):):) Mert hát mennyi az esély, hogy 600 oldalból, amikor egy kezemen meg tudom számolni, hány intimebb "jelenet" van, pont az egyikbe kell, hogy bele kérdezzenek???
Szerintem csekély, de mindegy, jó poén volt. Prűd meg nem vagyok, így hát lássuk a játékot :):):):)

Szóval a játékra Jucus, és Polly is meghívott.

A szabály a következő: fogd a könyvet, amit éppen olvasol, nyisd ki a 161.oldalon és másold be a blogodba az 5. mondatot. Add tovább a játékot 5 embernek.

Mivel épp befejeztem a könyvet, újba meg még nem fogtam, így ebből idézek:

"Oly kemény, és nagy volt, hogy nem értette, hogy kerülte el eddig a figyelmét."

Aztán mindenki gondoljon, amire akar, nem magyaráznám meg, hogy ki, és miről beszélt (halkan megsúgom, szerintem jóra gondoltok :):):):) )

És akiket én választok:
Anita
Andi
Emőci
Ányi
Évi

Wilbur Smith: A Mágus

2009-08-12T20:01:00.003+02:00

Sok évvel ezelőtt (még gyerekeim sem voltak, azóta meg már 3 is van, egyik már kamaszodik is, szóval nem ma volt) a férjemtől megkaptam (akkor még nem is voltunk házasok) Wilbur Smith: A hetedik tekercs című könyvét karácsonyra. Az írót abszolút nem ismerte egyikünk sem, nem is tudom, miért erre a könyvre esett a választása. Aztán a borítót elolvasva rájöttünk, hogy ez egy másik könyv folytatása, így gyorsan beszerezte nekem A folyó istene című könyvet. Hamar neki is láttam, és teljesen magával ragadott a történet. Szinte bele szerettem Taitába, a rabszolgába, és Lostris-ba, valamint Tanusba. Magával ragadott, faltam, sokáig a hatása alatt voltam. Akkor kezdtem egyiptomos történetek után olvasgatni, a könyv hatására. Aztán elolvastam a másik részét, a Hetedik tekercset is. Bevallom, nem tetszett annyira, mint az előző rész, de azért olvasmányos volt, szóval nem volt rossz azért.
Aztán nemsokára megkaptam a harmadik részét (sokan nem is tudják, hogy létezik, legalábbis az ismerőseim közül senki nem tudott róla), és szépen eltettem jó sok évre a könyvespolcra. Közben A folyó istene címűt még kétszer elolvastam, még a Mágus-ba bele sem szagoltam, valahogy nem akartam Lostris, és Tanus, valamint Egyiptom varázslatos világa után újra Taitáról olvasni, mert nem hittem, hogy újra tud az író hasonlóan lebilincselő történetet, hasonlóan magával ragadó stílusban írni. Ezt szerintem kétszer ugyanazzal a főszereplővel nem lehet. Vagyis ezt hittem.
Aztán nemrég elő vettem a harmadik részt, a Mágust, és bele fogtam. Hát már az elején csalódtam, méghozzá kellemesen. De igazam is volt, nem lehet hasonlóan lebilincselő könyvet írni kétszer ugyanarról a szereplőről. Ez ugyanis még az első kötetnél is izgalmasabb (vagy csak a sok év alatt megkopott emlékek hatására érzem így?)
600 oldalas könyv, ebből 440 oldalt már a végén 2 nap alatt befaltam, nem bírtam letenni. Őrületesen olvasmányos, magával ragadó, izgalmas, és hát Taita.... más, megváltozott, hisz megöregedett, de mégis Taita, a mindent tudó, a Mágus, akit mindenki tisztel, és Egyiptom, a fáraók világa, a csatározások, ármánykodások, cselszövések, barátságok, szerelmek, mágia, és a sivatag... az őrületesen barátságtalan, komor, de mégis otthont adó sivatag... leginkább ezek a szavak jutnak eszembe, mert még ülepedni kell a történetnek, merthogy ma délután fejeztem be. A végét megkönnyeztem, valahogy nagyon sajnáltam, hogy vége, még vagy 600 oldalt simán olvasnék ezekkel a szereplőkkel, most kicsit üresnek érzem magam.
Akinek tetszett A folyó istene, az ne hagyja ki ezt a könyvet, ez még az elsőnél is szebb. Na jó, nem ömlengek tovább :):):)):):) Akkor jöjjön a hivatalos ajánlója:

"Hőn szeretett királynője, Lostris halála után Taita elvonul a végtelen és félelmetes sivatag magányába, ahol hosszú éveket tölt imádkozással és tanulmányokkal. Ő lesz a Mágus, az ősi istenek tanításainak beavatott ismerője, a mágia és a természetfölötti mestere.Túlvilági parancsnak engedelmeskedve elhagyja a pusztaságot és visszatér az emberek világába, ahol meg kell küzdenie a gonosz erőkkel, melyek azzal fenyegetnek, hogy uralmuk alá hajtják a trónt és az egyiptomi birodalmat, és elpusztítják Lostris királynő unokáját , az ifjú Nefer herceget.Az író csaták és cselszövény, szerelem és szenvedély, a jó és gonosz küzdelmének megkapóan részletes ábrázolásával eleveníti fel az ókori Egyiptom világát. A történet elejét megismerheti ha elolvassa A folyó istene és A hetedik tekercs című köteteket."

Doris Lessing: Az ötödik gyerek

2009-07-27T07:52:00.004+02:00

Nagyon régóta szemeztem ezzel a könyvvel, vagyis a könyvajánlójához időnként vissza-vissza tértem. Juditnál olvastam, hallottam először a könyvről. Első olvasatra a skicc alapján érdekelt, viszont Judit véleménye, vagyis a nyomasztó szó állandóan vissza tartott. Aztán egy levélben bíztatott, hogy nyugodtan kezdjem el, ne féljek tőle. Említettem a barátnőmnek, és Ő kikölcsönözte nekem a könyvtárból, így elkezdtem olvasni egyik este, és hihetetlen, de nem bírtam letenni, röpke 4-5 óra alatt teljesen kivégeztem.

Szóval akkor a véleményem a könyvről: abszolút olvasmányos, a történet valóban nyomasztó, ennek ellenére minden édesanyának bátran ajánlom.
Adott egy igazi, jó anya, aki nevelgeti a 4 gyerekét, és próbálja az anyai ösztöneire hallgatva tisztességesen felnevelni azt az 5. gyereket is, akit nem szeret, akitől tart, akitől fél, akit nem ért meg még Ő az anyai szemével sem, aki teljesen felborítja az addigi tökéletesen boldog életüket. De ez az 5. gyerek, akit az ösztönei miatt próbál nevelgetni, minden energiáját, és életkedvét kiszipolyozza, a többi gyerektől veszi el azt, amitől azt mondhatjuk, hogy igazi jó anya. És érdekes módon kettősség van bennem, mert vajon igazi jó anya, aki a másik 4 védelmében, érdekében nem foglalkozik annyit velük? Vagy igazi jó anya az, aki a sérült, agresszív gyermekét, akit nem szeret, mégis fel szeretné nevelni úgy, hogy esetleg később beilleszkedhessen a társadalomba még akkor is, ha ezzel háttérbe szorul a másik 4 gyerek, a férj, a család, a barátok, minden? Egyrészt szerintem igen, másrészt meg nem.
Érdekes, hogy a történet rávilágít arra is, hogy a 60-as, 70-es, 80-as években az angol társadalom miként vélekedett ezekről a gyerekekről, mennyire nem ismerték el, ha valaki különbözött, ha valami más volt, akkor is rá erőszakolták a "normális" értékrendeket, ha nem felelt meg az ember azoknak a kritériumoknak, amikben egy társadalomban bárkire azt mondhatjuk, hogy "normális" ember. Egyszerűbb volt szemet hunyni, nem észre venni, ha baj van, mert így foglalkozni sem kellett a problémával, a probléma megoldásával.... Értendő ez mind az állam-ra (legegyszerűbb bedugni titokban egy eldugott intézetbe a sérülteket, és szedálni), értendő az egészségügyre, mert sem orvos, sem pszihiáter, senki nem igazolta, hogy a gyermek sérült lenne, valamint értendő az oktatásra is (aki még szinte beszélni sem tud, csak szavakat mond néha, olvasni sem képes megtanulni, az is elvégezheti az iskolákat, mert inkább kiadjuk a papírokat neki, csak ne kelljen beismerni, hogy baj van vele).

Nagyon-nagyon érdekes a könyv, bátran ajánlom mindenkinek. Kb 250 oldalas, apró oldalakkal, nagy betűkkel, és ennyi oldalba bele van sűrítve kb 18-20 év története. Így szinte csak a leglényegesebb dolgokról ír az írónő, semmi felesleges duma nincs benne.
A gyerekek felnőnek. Hogy mi lesz belőlük, mi lesz a sérült gyerekkel? Na ezt nem mondom el :):):)

Egy dolgot hiányoltam igazán a könyvből: Az apa véleménye jól megfogalmazódott közben, viszont nem ártott volna, ha néha jobban bele mélyed abba, hogy közben a másik 4 gyerekkel az apának milyen maradt a viszonya. Ez nekem hiányzott, de lehet, hogy csak nekem.

És akkor a hivatalos rövid tartalom:

"A fiatal házaspár nagy hévvel veti bele magát a családalapításba. Bár a férj nem keres valami jól, mégis négy gyermeket vállalnak. Az ünnepek idején a rokonok is szívesen látogatják őket, bár nekik is egyre nagyobb terhet jelent a nagycsalád. Az ötödik gyermek születése azonban gyökeresen megváltoztatja az életüket. A kisfiú testi-lelki sérült, agresszív kitöréseit, gyilkos hajlamát szinte lehetetlen kordában tartani. A házasság kihűlőben, a rokonok is elmaradnak, az orvosok látszólag tehetetlenek. Az anya mégsem tud belenyugodni, hogy a gyermeket intézetbe adja, még akkor sem, ha ez a család teljes felbomlásához vezet is...

2007-ben Doris Lessing kapta az irodalmi Nobel-díjat. A 88 éves írónő ezzel szinte minden jelentős irodalmi elismerést magáénak tudhat. Perzsiában született, évekig élt Dél-Afrikában, majd A fű dalol című első regényével vált világszerte ismertté. Lessing 1956 előtt baloldali szimpatizáns, majd a hatvanas évek feminista ikonja volt, aki erős kritikai szemlélettel és páratlan tehetséggel ír századunk nagy kérdéseiről: a rasszizmusról és a nőket béklyózó konvenciókról."

És akkor most vissza térek a Mágus-hoz :):):):)

Kil olvasnak engem? Jelentkezz be kérlek!!

2009-07-24T21:51:00.004+02:00

Valamelyik nap felvetődött bennem a kérdés, vajon kik azok, akik néha ide-ide tévednek hozzám, vagy esetleg rendszeresen olvasnak?

Szimplán csak kíváncsi vagyok, semmi játék, semmi ajándék, semmi sorsolás (ami látom, újabb hóbort lett a blogspoton). Arra kérnélek, kedves olvasóm, hogy hagyj nekem egy szia, itt vagyok, vagy én is néha benézek, vagy bármi kommentet :):):) Akkor is, ha még nem kommenteztél, vagy "zugolvasóm" vagy, esetleg nem ismerjük egymást!!! :):):):):):):)
Akkor is kérnék egy bejegyzést, ha tudod kedves látogató, hogy pontosan tisztában vagyok vele, hogy Rád mindig számíthatok, Te mindig elolvasol, megnézed a fotóimat, mint ahogy valószínűleg én is a Tiéidet.

Nem nagy dolog, csak egy ici-pici, akár egy betűs komment is lehet, szeretnélek megismerni benneteket.

Még egy kérés: senki semmit ne dícsérjen!!!! (nem szeretem ugyanis.... jaaaa, ezt még nem tudtátok rólam??? :):):):) ) Szóval indokot nem kérek.

Ja, és tisztában vagyok azzal, hogy ott a rendszeres olvasós listám, de az ugye nem jelenti azt, hogy be is néznek :):):):):)

Kíváncsian várom, hogy mi sül ki belőle (lehet, hogy egy jó nagy pofára esés???? :):):):):) )

Na és akkor az elmaradt díjak

2009-07-24T21:29:00.005+02:00

Hát szóval: szeretném megköszönni, hogy gondoltatok rám, és bocsi, amiért eddig nem foglalkoztam ezzel.... Tovább nincs szerintem értelme adni, nagyon elcsépelt, és halálra unt, de virtuálisan küldöm mindazoknak, akik ide tévednek!!!

Akkor nem szaporítom a szót, íme:

Köszönöm Évi, és Nóri. Ugyanezt a díjat megkaptam a másik oldalamra is, Anikó tisztelt meg vele, szóval köszönet érte!!

A következő díjat pedig Juditnak köszönöm szépen!!

Macika keretben

2009-07-19T13:44:00.002+02:00

Ezt a képet a lányom hímezte ki még régebben (valamikor tavasszal lett kész vele), de csak most tudtam bekereteztetni. Jól mutat a szobája falán :):):):) Úgy döntöttem, hogy benevezem a gyerek kategóriába ezzel a képpel. Tegnap el is árultam a tervemet, most felhőtlenül boldog, azóta hímez ezerrel, hogy jövőre is indulhasson a kiállításon :):)::) Így kell inspirálni a kölyköket :):):):) Zöld márványos aidára készült a maci (Nina emlékszel rá? Még pár éve Te vetted nekem :):):):) )

Akkor a MŰŰŰŰŰŰŰŰŰŰ :):):)

2009-07-18T19:24:00.006+02:00

Kommentet annyit fűznék hozzá, hogy az első két képen a keret színe tökéletes, a második két képen pedig a paszi van jól fotózva, együtt sajnos nem sikerült. Hozzátok össze agyban a kettőt :):):) A kiállításon találkozhattok a csajaimmal élőben is, elviszem ugyanis őket :):):)

Ja, és figyeljétek meg a keretezés minőségét, mennyire egyenesen állnak, és mennyire tökéletesen középre sikerült rakni őket. Szerintem totál bele adta a keretező a maximumot :):):):)

Tali Ceglédbercelen

2009-07-18T19:01:00.004+02:00

Ma volt a (most már mondhatom) szokásos éves ceglédberceli tali Bogyimami-Éviéknél. A hangulat szerintem szuper volt, én nagyon jól éreztem magam ismét. Nagyon örültem, hogy újra találkozhattam, és néhány szót válthattam a többiekkel, különösen örültem az új szatyorkámnak :):):):) A kifordítós lett az enyém, már bele is pakolásztam :):):)
Megismerkedtem többek között Csicsóné Melindával, hihetetlen, hogy még nem jártam az oldalán sem (vagy csak nem emlékszem??? :):):) ), szóval nem ismertük egymást. Magdival is most találkoztunk először személyesen, ennek az "új" ismerettségnek is nagyon örülök, mert bár pár éve jópár privit váltottunk egymással, találkozni mégsem volt eddig alkalmunk.
Láttam sok-sok szép alkotást, ettünk finomakat, aztán sikeresen haza is értünk a vihar ellenére. Jó nap volt, kellően fáradt is vagyok.

A vendéglátást nagyon szépen köszönöm!!!

Pár fotót azért mellékelek, remélem, a hangulat látszik azért a fényképeken

Elkészült a mű :):):):) most csak szóban :):):)

2009-07-17T20:32:00.003+02:00

....merthogy egyenlőre fotó nélkül jövök (ugyanis mint tudjuk, szemetek az emberek :):):) )

Naszóval az van, hogy tegnap elkészült az afrikás képem keretezése, mármint a két afrikai nő egy keretben (ha nem emlékeznétek, az alap ötlet az enyém, eddig ahogy tudom, mindenki aki kivarrta, külön keretbe tette őket). Szóval elkészült, és nagyon-nagyon szép lett, elhihetitek nekem :):):)::) Bár nem illik ugye magamat dícsérni, de hát az én érdemem nagyon csekély ebben a dologban. Vagyis némi érdemem azért van, de én most a keretezés, és a hímzés színeinek, stílusának az összhangjára gondolok, plusz a keretezés minőségére. Nagyon oda tette magát szakmailag a keretező, bár a keret, és paszi választás az én érdemem, de eszméletlenül gyönyörűen van csinálva. Egyenesre húzta az anyagot, és majd meglátjátok, mindkét fele egyforma, szóval szépséges :):):):) Na jó, nem áradozok többet, jöjjön a lényeg, amit nem tudok, és nem is akarok magamban tartani:

Tegnap kinnt hagytam a képet a munka helyemen, mert több kolléganőmnek is megígértem, hogy megmutatom (hallod, Kati????? :):):):):) ), így ott éjszakázott. Ma természetesen sorban megnézte mindenki, megcsodálta, és az egyik kolléganőm totál bele zúgott, és kiderült, hogy sok ismerőse van, többek között egy iparművész ismerőse is, aki kézműves dolgok árusításával foglalkozik, valahol Budán van is egy boltja. Azt ígérte, fel is veszi a kapcsolatot vele, hogy el tudná-e adni a képemet, és ha igen, mennyiért :):):):):) Én ugyanis annyira szerettem hímezni, hogy simán kihímezném még egyszer :):):) Szóval össze hoz bennünket :):):) Egy próbát megér, aztán ha nem sikerül, akkor max nem hímzem még egyszer :) Azért bevallom, a lelkemet titkon melengeti a gondolat, hogy másnak is értékes lehet rajtam/rajtunk hímzősökön kívül egy ilyen mű.
A másik szívet melengető kérés a keretezőtől jött: legyek szíves egy fotót küldeni majd neki emilben, mert mindenképpen szeretné megörökíteni magának, annyira szép szerinte is az egész, jó az összhang. Sajnos nem volt ideje lefotózni. Persze, hogy küldök majd :):):):)

Szóval fotóvan nem tudok szolgálni, mert nehéz lett volna felcipelni, és mivel holnap megyek Ceglédbercelre Bogyimami-Évihez a talira, inkább jobbnak láttam a csomag tartóban hagyni. Minél kevesebbet mozgatom, annál kisebb az esélye, hogy sérül. Szombatra sem ígérek fotót, nem tudom, mikor érünk haza, bár ha időben, akkor lehet, hogy teszek fel. Vasárnap viszont tutira mutatom, hisz itthon leszek egész nap!! :):):):):)

Újabb könyvajánló, ezúttal tini lányoknak

2009-06-08T18:28:00.002+02:00

A kamasz gyermekem megkért, hogy olvassam ki ezt a könyvet, mert Ő 2 nap alatt kivégezte, és nagyon tetszett neki, és szerette volna, ha képben vagyok, amikor mesél róla. Hát kiolvastam. Bevallom, az én kamasz korombólThomas Brezina kimaradt teljesen, nálam a pöttyös, és a csíkos könyvek voltak a menők, izgalmasak.
Ma utazás előtt elkezdtem, és 2,5 óra múlva már be is fejeztem. Aranyos, édes könyv, igazi tini csajoknak való, olvastatja magát, bár azért nekem kicsit "sztoritlan", de hát kiskamasz szemmel nézve tényleg izgalmas. Szóval ajánlom minden kiskamasz lányzónak, és az anyukáknak is, mert remek ajándék lehet! Sőt, már a 9 évesem is lecsapott rá, Ő is szeretné kiolvasni, miután befejezte a Rosszcsont Peti kalandjait, már nem sok van hátra neki belőle. Szerintem élvezni fogja ezt a Brezina könyvet is.

"Lizi utálja a matekot! Ráadásul új tanár érkezik a suliba, és persze Lizit szúrja ki elsőként. Le is kapja a tíz körméről, és azzal tartja sakkban, hogy ha nem tanul, megbuktatja.Igen ám, csakhogy nem kicsi a tét: ettől Lizi korzikai nyaralása függ! Ennek ellenére képtelen nekidurálni magát a tanulásnak. Úgy dönt, hogy varázslással könnyíti meg a dolgát. Talál is egy megfelelő mágus igét, ám hiába, a dolog bizony balul sül el. AZ igazi varázslat csak ekkor kezdődik! Vajon mi lesz ebből az egészből?"

Ezt megérte a kezembe venni :D:D:DD

2009-06-06T17:47:00.004+02:00

Szóval tényleg 2 napos könyv volt, igazán tetszett, nagyon, azt hiszem, még ki fogom olvasni. Voltak részek, amiken jót derültem, és voltak, ahol komolyan elgondolkoztam, hogy az egyik főszereplővel mennyi-mennyi közös vonásunk van (gondolok itt a háztartás, gyereknevelés körüli gondolatokra).

A könyv igazán szabad szájú, a prűdek kíméljenek alcímet is kiérdemelné simán, aki zavarba jön a kényes, szexszel kapcsolatos nyílt beszédtől, az bele se fogjon. A történetnek van mondani valója, sokszor teljesen életszerű, bár azért nem minden részénél, ez igaz. Olvasmányos, izgalmas, és meg lehet szeretni ezeket a nagypofájú főszereplőket.

Miután megkaptam a könyvet (anyósomtól :D:D:D), a munkahelyemen sok-sok kézen átment, mire hozzám jutott, és kivétel nélkül mindenkinek tetszett. Így alig vártam, hogy odáig jussak, hogy én is kinyithassam. Most azért sajnálom, hogy ilyen hamar kivégeztem, mert jó lenne még ilyen stílusban, és ilyen könnyed művet olvasni, igazi kikapcsolódás volt nekem.

"A házasság ugyebár csupa öröm, de nincs az a nő, aki olykor ne kívánná a férje halálát… csak egy picikét. Ám amikor Jazz Jardine-t férje meggyilkolásával gyanúsítják, valahogy elhagyja a humorérzéke. Az élet negyven fölött kezdődik – mondják –, de nem jó mindjárt a hűvösön kezdeni. Jazz, a házitündér, Hannah, a karrierjét építgető nő, és Cassie, a szeretnivalóan hibbant anya: három hétköznapi figura. Jó esetben nem börtönkrónikák szereplői. Cassie és Hannah mégis kénytelen összefogni, hogy bebizonyítsák közös barátnőjük, Jazz ártatlanságát. Csakhogy a botcsinálta nyomozás során fény derül árulásra, házasságtörésre, hazugságokra, egy- vagy többéjszakás kalandokra, egymás pasijának elhalászására, és egyéb sötét tikokra. Vajon a barátság kibírja a szennyes teregetését? A világszerte népszerű írónő beható ismerője a párok konyha- és hálószoba titkainak, humoros bestselleréből azt is megtudhatjuk: egy nő se lövi le a férjét, miközben a pasi épp porszívózik. „Zseniális humorú” –- Jilly Cooper"

Ha tehetitek, olvassátok el, megéri :D:D:D:D

Könyv (nem) ajánló

2009-06-05T12:49:00.003+02:00

Hááááát, hogy őszinte legyek, hónapokig kínlódtam ezzel a könyvvel, és valóban ritka unalmas, és az író nevéhez méltatlan (szerintem), izgalmaktól mentes (bár az utolsó 20-30 oldal azért jó volt a 440-ből). A barátnőmtől kaptam még tavaly télen szülinapomra, és nem akartam azzal megbántani, hogy félre teszem a felénél, így végig küzdöttem, de az utolsó sor elolvasása után azért felhívtam telefonon, és öröm ujjongásban törtem ki, hogy hurrá, túl vagyok rajta :D:D:D:D:D:D:D
Kicsit most (vagy inkább nagyon) elment a kedvem Robin Cook-tól....
Hozzá tenném, hogy nekem túl sok volt a szakmai rész benne, az egészségpénztárak működése, magyarázatai a vírusok fertőződésének, lefolyásának, és pár Cook könyv után is azt mondhatom, hogy ez volt az első, amiben sokszor azt sem tudtam, miről is beszél, csak olvastam a sorokat, hogy fogyjanak a betűk. Lehet, hogy egy szakmában jártas embernek izgalmas a könyv, de nekem közöm nincs az orvosláshoz.
4 nap eseményeit sűríti 440 oldalba, de még a 220. oldalon is mutat be új szereplőket, még ott sem lehetek benne biztos, hogy "ki kivel focizik".
Szóval ha számít a szerény véleményem, ezt a könyvet kimondottan nem ajánlom. Annyira nem, hogy le sem szedem a netről a valódi ajánlóját, és hogy miről szól. Akit így is érdekel, utána tud nézni simán...

Oldalra kitettem, hogy most mit olvasok, egy este alatt a feléig jutottam, és azt hiszem, azt bátran fogom ajánlani :D:D:D:D:D:D Majd jelentkezem hamarosan az újabb könyv ajánlómmal :)

Elkészültem!

2009-05-23T20:59:00.002+02:00

Elkészültem!!! Boldog is vagyok, meg szomorú is, mert imádtam készíteni, és úgy csinálnám még.... még mosás, vasalás előtt, azt majd frissen a keretezés előtt fogom csak megtenni, mert addig úgyis csak gyűrődne. Alig várom, hogy válogathassam a paszikat, kereteket...

és így néz ki egyben a kettő, szerintem imádják egymást :D:D:D:D

Havi jelentés 2

2009-05-05T11:17:00.006+02:00

Valójában ez a cím nem fedi az igazságot, hisz kb 2 heti hímzésem van a havi jelentésben, mert most nem voltam olyan aktív... Szóval a hónap egyik felében ennyit sikerült össze hoznom:

Lett feje a sárkánynak, de baromi béna, majd a kontúr fogja igazán látványossá tenni:

Nagy lendülettel elkezdtem a mira-sal második nőjét, aztán amikor rájöttem, hogy félre néztem, és a második helyett a negyedikbe fogtam, el is ment a kedvem, így azóta sem vettem elő. Mivel így a tervezett helyei is felborultak a nőknek, ezért a sorrendemet is teljesen át kellett variálnom, de sikerült kialakítani a végső elhelyezéseket a fejemben, már csak hímezni kell (ha újra félre nem nézem...) Az első lendületem eddig tartott:

Elkezdtem az afro-sal második lanarte nőcijét is, azzal ahhoz képest, hogy szintén nem hímeztem minden nap, szerintem elég jól haladtam:

Pár öltést pedig az utolsó "bérhímzésembe" is böktem, még mindig utálom...

Túrázni voltunk

2009-04-20T14:28:00.003+02:00

Vissza tértünk ismét Szlovákiába, ahol tavaly nyáron is több napot eltöltöttünk. Újra csodás helyeken jártunk, isteni időnk volt, és baromi finom fagyit ettünk. Hrussó, és Gimes várát látogattuk meg, Hrussó várához kényelmes út vezetett, kb fél órás emelkedővel, Gimes várának a látványáért azonban már jobban meg kellett küzdenünk, jó bő másfél órás keményebb kaptató után tárult elénk a gyönyörű várrom. Közben a kettő között láttunk egy szép kastélyt, mellette egy lóversenybe is bepillanthattunk, igazi eseménydús, élményekben gazdag nap után jó volt estére lefeküdni.
Mivel elég sok fotót készítettünk, egyet teszek csak fel ide, a többit itt megnézhetitek, ha érdekel benneteket.

Közvélemény kutatás

2009-04-13T22:53:00.003+02:00

Kíváncsi lennék, hogy ha lenne lehetőségetek eladni ezt a képet, amit magatok hímeztetek eredeti készletből, akkor mennyit kérnétek érte? Megnéztem, az Évában most maga a készlet majdnem 8e ft.
Vagy megfordítom a kérdést: ha nem tudnátok hímezni, de tetszene a kézimunka, mennyi az az összeg, amit ezért a képért megfizetnétek?
Köszi a válaszokat!

Mosolycsalogató ajándékot kaptam

2009-04-11T19:24:00.004+02:00

Nina meglepett egy mosolycsalogató ajándékkal, miután olvasott egy kontaktoknak megosztott, szomorú hangvételű bejegyzést tőlem a másik oldalamon. Nagyon örültem az ajándéknak, de leginkább a kedves levél dobogtatta meg a szívemet, amit mellékelt hozzá. Nagyon köszönöm ezt a figyelmet, és kedvességet még egyszer, tényleg ott volt a mosoly az arcomon!
Kézzel festett fonalból készült a szivecske, az anyag is kézzel festett, csodálatos mindkettő.
Sajnos szürkület van, ilyen pocsék fotót tudok csak csatolni...

Barigyártás

2009-04-06T15:33:00.003+02:00

Elirigyeltem Lilang, és a fejér megyei lányok barijait, és az ötletet ellopva tegnap gyártottunk a gyerekeimmel párat. A kicsi fiam kérésére lett baba bari is, apuka, és anyuka bari is (bár azt csak Ő tudja, mi a különbség :D:D ). Annyira tetszett nekik, hogy gyártunk még a napokban, hogy vihessenek be az oviba, suliba is :D:D Baba bari többet nem fog készülni, baromi pepecs meló, minden tiszta ragacs lett tőlük... A nagyokat könnyű volt össze illeszteni.

Ütjük, verjük, püföljük

2009-04-06T12:42:00.008+02:00

Nöné blogjában találtam ezt linket, nem bírok lecuppanni azóta (vagy 10 perce) róla, felül akarom múlni önmagam... és ahogy ezt látom Nöné-nél, az Ő eredményeinél, van is miért tepernem, hisz nekem ez a 78 szó 1 perc alatt ahhoz képest elég kevéskének tűnik (bár kényelmetlen kissámlin ülök, és zsibog a lábam miatta, ez is közre játszik tutira), hogy végülis tanultam gépelni, vagy mi fene... Bár ha átkonvertálnánk leütésszámra, bizonyosan meghaladná azt a bizonyos 1050-es vizsga leütés számot :D:D:D
Még pár napig próbálkozom, hátha elérem a bűvös 80-at :D:D

78 words

Speed test

Naszóval újra próbálkozás után, miután Evikusz felhívta a figyelmemet, hogy kiírja a karakter számot is, ez lett a végeredmény :D:D:D:D Most a bűvös 90 szó lesz a cél, vagy a bűvös 500 karakter :D:D:D:D

83 words

Speed test

You type 468 characters per minute
You have 83 correct words and
you have 1 wrong words

Lanarte - Afro sal - Nőci készen

2009-04-01T08:58:00.003+02:00

És akkor íme az afrikai csajom totál készen. Megváltoztattam a száját, és az orrát, az eredeti képen lekonyuló szája van, az enyém mosolyog kicsit. Ezen kívül van 2 hibám is benne, de nem lett vészes szerencsére, bontás nélkül kikreatívkodtam. Ettől lett egyedi legalább.

Ajándékom Ágitól

2009-04-01T08:54:00.002+02:00

Ági meglepett egy gyönyörű ajándékkal névnapomra, nagyon tetszett, nagyon meg is lepődtem, köszönöm még egyszer!

Havi jelentés 1

2009-04-01T08:48:00.006+02:00

Ezentúl igyekszem majd havonta csatolni, hogy mennyit is hímeztem egy adott hónap alatt. Nem másnak, inkább magamnak, hogy lássam, mikor mennyire voltam tevékeny kézimunka terén.

Az afro nőt is fogom mutatni, az is a jelentés része, de megérdemel egy külön blogot, hisz elkészült. Vissza kaptam a házikós RR-emet is készen, azt majd akkor fotózom, ha készre varrtam. A jelentésem március hónapra a következő haladásokat tartalmazza (előző állás + ilyen lesz fotó + aktuális állás):

Anya csak egy van

2009-03-01T14:01:00.003+01:00

Matyi (3,5 éves kisfiam) tegnapelőtt este sajnos megint szerzett egy jókora égési sérülést. A spotlámpát szerette volna elfordítani, ami már át volt forrósodva. (Múltkor meg egy piknikezésnél a forró parázsba nyúlt bele az ujjaival)
Este pár órán keresztül sírt, üvöltött, ordított, mikor mennyire sajgott szegénykémnek (ugye mindannyian tudjuk, hogy mennyire fájdalmas sérülés az égés :(:( ) A jobb keze hüvelyk, és mutató ujja között teljes egészében végig hólyagosodott, tehát elég nagy felületen ért hozzá a lámpához.
Miközben próbáltam vígasztalni, nyugtatgatni, a nappaliban ültünk a tv előtt, a keze totálisan körbe fújva panthenollal, törölközőn rajta, meséltem neki, hogy múltkor én is ugyanígy jártam, én is megfogtam azt a fránya lámpát. Erre hüppögve, sírdogálva megkérdezte:

- És amikor megégett a kezed, neked ki volt az anyukád, aki puszilgatott, és megvígasztalt, meg megsimogatott, hogy ne fájjon annyira?
- Hát, nekem senki, magamnak simogattam...
- Akkor neked sokáig fájhatott nagyon.

És mondom, mindez hüppögve, sírdogálva... azt hittem, megzabálom szegénykémet. Már jobban van, de még fogni még mindig nem nagyon tud, óvatosan csak. Még pár nap, és helyre jön, szerencsére a kicsik hamar regenerálódnak.

Blogbarátság - Játszunk a szavakkal

2009-03-01T13:40:00.006+01:00

A díjat Edittől, és Annától kaptam, köszönöm szépen!

"Ezek a blogok szerfelett bájosak, a blog íróknak az a céljuk, hogy barátok és barátságosak legyenek. Nem a pénz a mozgatórugó. Reményeink szerint ezen díj átadásakor több barátság keletkezik, a barátság elterjed, és több figyelmet kap a blogger. Amikor továbbadod, kérlek vedd figyelembe ezen elveket. Válassz nyolc embert."

Sajnos az én linklistám elveszett, amikor a hátteremet módosítottam, így nagyon nagy munka lenne most tovább adni a díjat, hisz nehezen jutok a linklistám nélkül azokra az oldalakra, amelyeket rendszeresen olvasok, mert szeretem az írójuk írásait, alkotásaikat. Emiatt nem adom tovább a díjat.

A következő játékra Nina invitált, a helyzetem azonban ugyanaz, mint az előző díjnál: tovább nem adom, viszont asszociálok a megadott szavakkal:
Csend - Na ez az, amiben ritkán van részem, emiatt nagyon tudom élvezni (3 gyerek, állandó zsivaly, soroljam tovább? :D:D:D )
Tenger - Nem szerettem, nagyon sós, és büdös (Ligúr tengerben volt alkalmam fürödni)
Fonal/cérna - hát természetesen a hímzős szekrényem, és a dmc készletem jut eszembe :D:D
Érintés - a gyerekeim érintése, a bőrük puhasága, a kezük lágysága, és a mosolyuk jut eszembe
Zene - ha zene, akkor szinte minden, ami nem dübörög, nem tam-tam, és van dallama
Biztonság - a férjem, nekem Ő a biztonság (már 15 éve)
Tavasz - amit már nagyon várok :D:D
Otthon - a lakás, amit egyszer szeretnék otthonná varázsolni (nagyon jó úton haladok :D:D:D, de még nem otthon, még "csak" lakás)
Szabadság - megfoghatatlan.... néha úgy érzem, hogy az nekem nincs. Valakihez mindig kell alkalmazkodni, igazodni, valaki mindig elvár, kér, utasít. Szabadság...? Létezik egyáltalán?
Édes - na ez egy érdekes szó... gondoljak, amire akarok? :D:D:D:D Hát legyen az édesség akkor: ha van, jó, ha nincs, az is jó. Nem hat meg különösebben (mert abban hol a húúúúúús? :D:D:D:D )

Nina, köszönöm a jelölést, szép szavakat választottál:D

Haladások

2009-02-16T07:48:00.004+01:00

Megmutatom az afrika-sal-os képem haladását. Lassan halad, de minden egyes másodpercét kiélvezem. Közben persze másokat is hímzek, ezt az afrikai nőcit kizárólag a munkahelyemen, éjjeles műszakban, ha van időm (sajnos kevés időm van hímezni, de hát munkahely....). Elvileg 2 hét alatt az egész képet ki lehetne hímezni, de nem szeretnék kapkodni, itthon mást hímzek mindig. Ez az állás 2 heti haladásomat mutatja.

Nagyon szeretem a hímzését, az anyag csodás, a színeit imádom a fonalaknak, viszont nem szeretem, hogy nagyon rövidre vágták őket. Én alapban hurkolással kezdek, és ez a harmada, negyede annak a hosszúságnak, amihez hozzá szoktam, ez zavar nagyon. A minta viszont haladós, nem kell különösebben ugrálgatni, szóval ha a fonal hosszúságot félre teszem, csak áradozni tudok róla.

Közben itthon az Amethyst tündérkémre cuppantam rá nagyon, elhatároztam, hogy az újabb 2 A4-es oldalnyi mintát le szeretném tudni hamar, így akkor már 4 mintaíven lennék túl, ez pont a fele (na jó nem, mert a felső mintaívek nem teljesek, hisz a feje keskenyebb pl...) Majd akkor mutatom legközelebb, ha kész a 4 oldalnyi hímzés.
Utána viszont félre teszem, és a varázslóba is kell bökni párat, a párom már nagyon mondja a magáét miatta. El nem tudom mondani, hogy mennyire nyögve nyelősen megy, két dolog miatt küzdök vele. Az egyik, hogy baromi drága volt a készlet, a másik pedig, hogy a páromé lesz a kép, és várja nagyon a végét. Idén mindenképp le szeretném tudni, bár ezt a férjemnek nem mondomm, hisz úgysem hinné el :D:D:D:D Nina azt írta, hogy van bennem kitartás, hogy még mindig hímzem... hát be kell, hogy valljam, hogy tévedett. Egyáltalán nincs bennem kitartás, hisz évek óta küzdök ezzel a képpel, már rég készen lehetne akár kétszer is, ha nem tenném állandóan hónapokra a fiók mélyére. Két dolgot útálok benne: az egyik, a 18as fekete aida, ami nem elég, hogy fekete, még 18-as is, hogy abszolút ne lássam a lukakat, a másik, a baromi pocsék minőségű dimensions fonalak. Szakadós. foszlós, és útálom... Nem baj, megpróbálom úgy nézni, hogy a fele már megvan a képnek :D:D:D:D

Dominó süti

2009-02-07T18:39:00.002+01:00

Elkészült a dominó süti, a gyerekek díszítették, irtóra élvezték. A receptet a főzős blogomban, azaz itt találhatjátok meg.

Lassan, de biztosan :):)

2009-02-06T21:14:00.005+01:00

Haladgatok a 2 nagyobb hímzésemmel, nevezetesen a Mirabilia Amethyst tündéremmel, és a Dimensions varázslómmal. Bár nem túl látványos, de azért mutatom a haladásomat. A panoráma képek bal oldalán az az állás van, amit az nlc-n utoljára mutattam (sok héttel ezelőtt), a jobb oldalán pedig az aktuális állás, amit azóta haladtam.
Mostanság kicsit kevesebbszer ülök le hímezni, valahogy minden más jobban foglalkoztat. Remélem, majd a jó idővel a lelkesedésem is a régi lesz.

Megmutatom még a kisebbik lányom kész művét is, a tanárnénijének készítette névnapjára (már a multira feltettem, csak itt maradt le...

Tündi "babalátogatóban" :D

2009-02-02T22:46:00.001+01:00

Tessék, itt a fotó :D:D:D

A Posta hozzáállása2 - a történet vége

2009-01-28T19:35:00.002+01:00

Mert az igazsághoz hozzá tartozik, hogy ezt is leírjam:
Tegnap váratlanul csörgött a kaputelefonon, egy férfi szólt bele, a panasz levelem miatt szeretne elbeszélgetni velem. Beengedtem, leültettem, és elmondta, hogy miben tartja jogosnak, és miben nem jogosnak a panaszkönyvemet.
Megtudtam, hogy számlát nem írhatnak állítólag a vámdíjról, mivel az nem az Ő díjuk (bár ezzel a férjemmel össze vesztek, mivel bárhogy is nézzük, a postának ez akkor is bevétel, hisz nem azonnal továbbítódik a vám felé, tehát valamilyen formában el kell számolnia a pénztárában keletkezett plusz pénzzel, amikor ezt a férjem magyarázta, a férfi nem tudott érdemben nyilatkozni, tehát így a hallgatásával is elismerte, hogy ez egy patthelyzet, valahol mindenkinek igaza van, csak megoldás nincs rá).
Aztán azt is megtudtam, hogy nem lettem megfelelően tájékoztatva, ebben hibázott a posta, ugyanis amikor nem bontottuk ki közösen a borítékot, mert az én feltételeimmel már nem akarták, akkor fel kellett volna engem világosítani arról, hogy amennyiben haza viszem, és otthon bontom ki, és kiderül, hogy hiányos, akkor 5 napig jogom van jegyzőkönyvet felvetetni annál a hivatalnál, ahol kézhez kaptam a csomagot, és kártérítési igénnyel fordulhatok a posta felé. Ezt nekem senki sem említette, most már tudom.
Abban viszont száz százalékig egyet értett, hogy hibázott a postai kézbesítő, amikor késve, vissza írt dátumokkal dobta be az értesítőt, ezért a kézbesítővel elbeszélget, és felvilágosítja a szabályokról, legalábbis ezt mondta.
Állítása szerint a vám bontotta ki a csomagot, bár ez nekem fura, mert említettem is, hogy akkor miért nem vámszalag van rajta, amire azt a választ kaptam, hogy azt a postai szalagot szokták használni... hááááát... mindegy, egy értesítőt akkor is elvárnék, hogy a csomag vámeljárás miatt felbontva, vagy hasonló.

Szóval a lényeg, hogy aláírtam, hogy most akkor megbeszéltük a problémáimat, és fel lettem világosítva. Megköszöntem, hogy foglalkoztak a gondommal, mert engem bosszantott nagyon, és jól esett, hogy nem söpörték a szőnyeg alá a számukra valószínűleg semmitmondó problémámat, ráadásul nem intéztek el egy levéllel, ahogy azt más cég tette már egyszer velem (hozzá teszem, ez életemben a második panaszkönyvi bejegyzésem volt, tehát nem szokásom ilyet sűrűn írogatni). Szóval egy jó pont a posta javára, most nullán áll a mérleg :D:D:D

Bemutatom a legkisebb családtagunkat :)

2009-01-19T07:22:00.002+01:00

Vagyis azért nem a legkisebb, mert a tengeri malacoknál valamivel (épphogy) nagyobb :D:D:D

Ő Gubanc, aki tegnap este óta a miénk. A mikulás hozta, mert dec. 5-én született.

Imádjuk, a férjem, aki nem is akarta Őt, kb 30 másodpercig bírta ki anélkül, hogy meg ne fogja , meg ne dajkálja. A kicsi fiam még fél Gubanctól, de majd megszokják egymást, nem erőltetem a dolgot.
Átaludta az éjszakát, reggel a pelusára kakilt, szóval első nap nagyon ügyes kutyus volt (persze tudom, hogy lesz ez még rosszabb is). Ma viszem kozmetikushoz, mert le kell vágni a körmeit, azok nagyok, de kézben, mert még nem mehet sétálni. Fog kapni ruhát is, majd lefotózom vele, meg ágyat, meg tálakat, meg kefét, meg minden szépet és jót.

Úgy volt, hogy február 5-én hozhatjuk el, mert az anyuka kutyus gazdija meg akarta pár dologra tanítani, de az állat orvos azonnali elválasztásra ítélte a kicsiket, mivel csak szopni akartak, és nem voltak hajlandóak enni normálisan, és így kicsit megálltak a növésben. Így SOS-ben hoztuk el tegnap este, és semmije nem volt itthon. Máig kaptunk egy kis adag tápot Neki, meg egy pelust, de ma már tudok vásárolni. Kreáltunk egy pihe-puha ágyikót Neki thermo plédből, meg kapott a gyerekeimtől játékokat, meg kapott sok-sok szeretet, így nem volt vele probléma. Nem sír, nem szomorú, attól féltem, hogy majd hiányzik az anyukája, de úgy látszik, nagyon könnyen beilleszkedett. Ma reggel a nagy játszás közben (iszonyú játékos) még vakkantgatni is sikerült Neki

A gyerekeim meg felhőtlenül boldogok. Nem tudták, hogy lesz kutyusunk, tegnap este így óriási meglepetés volt Nekik. Még ma reggel is megkérdezték, hogy biztos, hogy örökre maradhat? Valahogy nem akarták elhinni, hisz évek óta szerettek volna, és szerintem már lemondtak arról, hogy bele menjek

Testvéri szeretet :D

2009-01-13T21:07:00.003+01:00

Ezt a képet az előbb fotóztam :D:D Kivételesen hétköznap is megengedtem, hogy egy szobában aludjanak, mert alapban csak a hétvégéké ez a kiváltság, hisz duma party szokott lenni. Mivel a gyerekszobákban csak 1 ágy van, ilyen kivételes esetekben szivacs, vagy régi ágybetét van használatba véve. A képen a két kisebbikem, a nagyobbik maradt a saját szobájában, de holnap Ő aludhat a középsőmmel, hogy ne maradjon ki Ő sem. Ma este így aludtak el:

Gyöngyök, szépségek a végtelenségig :D

2009-01-13T12:05:00.005+01:00

És akkor a rendelésünk szebbik része :D:DD:D:D:D
Először az ominózus csillogósom, amit itthon nem lehet kapni (Az Éva kézimunkában sem tudták beszerezni nekem, hiába rendeltem meg). Végre megvan:

A többi fotón hármunk szépségei vannak, még nem osztottuk szét, így egyben olyan jól mutatnak :D:D:D:D

Magyar Posta hozzáállása

2009-01-13T11:27:00.006+01:00

A közös gyöngyrendelésünk története:
A mirabilia sal-hoz rendeltünk gyöngyöket, ami első körben elveszett. Aztán heteket vártunk, mert hajókázott, de csak-csak nem érkezett meg. Dóri újra megrendelte (amúgy mindent Ő intézett szegény nekünk, volt is baja velünk rendesen), de már külön csomagokban. A mi csomagunkat adták fel először, amiben hármunk cuccai voltak. A többiek később megrendelt, és később feladott csomagja már rég megérkezett, a miénkről még semmi hír nem volt. Én ekkor már feladtam, miután kaptam egy értesítőt, hogy megvámolták. Örültem is, meg nem is. Már végülis tök mindegy volt, csak legyen itt (hozzá teszem, hogy még vámdíjjal is jobban jártunk, mintha itthon vásároltunk volna). Szóval nyilatkoztam, hogy ok, fizetünk, csak küldjék már. Aznap el is küldték (múlt hét szerdán). Felhívtam a vámot, hogy beért-e a fax, mire mondták, hogy igen, már fel is adták a csomagot újra, tehát másnapra, vagy péntekre itt kell, hogy legyen. Pénteken ezerrel vártam a postást, semmi. Aztán tegnap találtam egy értesítőt a ládámban, miszerint pénteken kiértesítettek (lósz@rt), hogy átvehetem a külföldi küldeményt.
Bementem a postára, ahol kifizettem a vámdíjat, meg posta költséget, amikor szóltam, hogy szeretnék egy bármilyen példányt arról, hogy kinek, mikor, és mennyit fizettem. Azt mondta a postás, hogy olyat nem tud adni. Mondtam, hogy ok, akkor kérek egy számlát a befizetett összegről. Erre elment, és saját magának elfaxolta a vámpéldány fecnijét, az eredetit megkaptam. Végülis számlát nem is kaptam róla a kérésem ellenére, de nem is érdekelt, mert van egy hivatalos papír a kezemben legalább, amivel a többiek felé el tudok számolni.
Posta hibái 1: KÉRÉSEM ELLENÉRE NEM KAPTAM SZÁMLÁT, A BEFIZETETT ÖSSZEGRŐL NYOMTATVÁNYT ÚGY KELL KÖNYÖRÖGNI, AUTOMATIKUSAN NEM ADTAK, MIUTÁN SZÓVÁ TETTEM, EGYBŐL AZ EREDETIT IS MEGKAPTAM
Szóval ezután megkaptam a csomagot, aminél egyből feltűnt, hogy körbe van ragasztózva (ekkor még csak ezt láttam) postai ragasztó szalaggal. Ez már furcsa, mert miért ragasztaná körbe a magyar posta az amerikából érkezett csomagot? Aztán jobban megnéztem, az egyik sarka ki volt szakadva, de úgy, hogy a buborékos boríték is totálisan át volt szakítva. Mutattam a postás hölgynek, akitől kértem egy olyan nyilatkozatot, vagy bármit, amiben elismerik, igazolják, hogy sérülten vettem át a csomagot. Ilyet nem tud adni. Ekkor kihívta a főnököt, a továbbiakat Vele intéztem (mármint a további nagy semmit). Elmondtam neki is a problémámat, miszerint ez egy nagy értékű küldemény, aminek ugye nem így kiszakítva, és körbe ragasztózva kellene érkeznie (hozzá teszem, hogy látszódott a ragasztó szalag alatt, hogy fel lett bontva a pakk. Először a vámra gondoltam, hogy ott bontották fel, de a főnök is azt mondta, hogy nem látott még ilyet, nem szokták körbe ragasztózni). Szóval Neki is elmondtam, hogy szeretnék egy bármilyen papírt a kezemben tartani, akár géppel, kézzel írottat is, amiben igazolják, hogy felbontás után, kiszakítva vettem át a csomagot, mert nem csak az enyém, és mások felé nekem még el kell számolnom. Nem tud adni semmit, Ő nem írhat ilyeneket.
Posta hibái 2: Lehet, hogy én vagyok túl naív, de igenis elvárom, hogy miután bárki kibontotta a csomagomat, igazolja le, és miután postai szalaggal volt körbe tekerve, minimum annyit elvárhatok, hogy egy megveszekedett nyomtatványom elismerjék, hogy sérült a csomag. A sarkán a bazi nagy luk is a szállítás közben keletkezett, tehát az is postai hiba.

Azt mondta a postás nő, hogy bontsuk ki együtt, és nézzük meg, hogy hiányzik-e belőle valami. Mondtam, hogy ok, haza megyek, elhozom a listát, amire rá van írva, hogy miket rendeltünk, körbe fotózom kibontás előtt mindenhol, és benne vagyok, egyeztessünk közösen. Így már persze neki nem megfelelő, így nem tudja vállalni. Vajon miből is gondoltam ezt???? (Gondolom, ha felbontom ott, a büdös életben nem bizonyítom be, hogy a szakadást nem én okoztam a felbontás előtt)

(Közben egy bácsi elmesélte, aki sorban állt, hogy Ő Japánból kapott egy nagy értékű csomagot, amiből minden igazi érték ki volt lopkodva, persze se kártérítés, se bocsánat kérés, semmi... A posta mossa kezeit)

Naszóval mindezek után kértem a panaszkönyvet, és tele írtam. Én áruszállítással foglalkozom, papírmunka az enyém, irodista vagyok, de nálunk van kiszolgáltatás előtti, és kiszolgáltatás utáni kárjegyzőkönyv is, ami alapján a fél reklamálhat. Mi vállaljuk a felelősséget a munkánk után, a posta nem. Mellesleg úgy nem vállalják, hogy szarnak a csomagokra.

Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy minden meg volt szerencsére hiánytalanul a csomagban, de ezt csak este tudtam meg, miután végig idegeskedtem egy délutánt.

Ja, és ehhez hozzá jön, bár semmi köze hozzá, hogy dec. 31-én késő délelőtt bedobtak a férjemnek egy értesítőt, amit állítólag dec. 30-án már bedobtak, így mivel délig volt minden nyitva, esélyünk sem volt kiváltani a csomagot. Utána 4 napos ünnepek jöttek, de jan. 5-én már az utolsó átvételi lehetőséges értesítő figyelt a postaládánkban, pedig nem is volt közte munkanap. Ha ezek alapján nézem a dolgokat, a posta még egy egész teljes munkanapot sem adott az átvételre. Szóval hazudozni, meg követelőzni baromira tudnak, teljesíteni nem.

Kidühöngtem magam, most mutatok egy-két fotót is...

Ajándékom Ninától

2009-01-13T11:12:00.005+01:00

Tegnap Nina látogatott meg, és hiába próbáltam előtte levélben lebeszélni arról, hogy meglepit ne hozzon, Ő nem bírta ki, és csak úgy ajándékként hozott nekem valamit, mégpedig ezt a szépséget:

Az első mondatom, gondolatom az volt, hogy ez is olyan igazi Ninás ajándék, a második mondatom pedig az volt, amikor megfordítottam, hogy Te nem vagy normális :D:D:D:D:D Nagyon örülök neki, nagyon tetszik, tényleg csodás, és nagyon köszönöm még egyszer!

2009-01-13T11:08:00.002+01:00

Ircsi jelölt meg, köszönöm. Tovább nem adom, szerintem mindenkinek van már, akinek adnám...

"Lényege, hevenyészett fordításban: "Ha blogolsz, hiszel a "proximitásban" a térben, időben és kapcsolatokban való közelségben és teszel is érte. Ezek a blogok különösen varázslatosak. Íróik célja, hogy barátokat találjanak. Nem az anyagiak vagy a hatalom érdekli őket.Reméljük, hogy amikor kibomlik a szalag az üzeneten, még több barátság fog születni. Figyeljünk oda jobban az ilyen blogokra! Add tovább nyolc újabb blogolónak és mutasd meg ezt a leírást is!"

2009-01-09T10:51:00.003+01:00

Matyi (3,5 évesem) ma reggeli elmélkedett, miközben néztük a minimaxot oviba indulás előtt (mesénél szokott reggelizni). Az egyik aktuálisan induló kedvenc meséjénél megszólalt:

- Anya, tudod, hogy én ezt a mesét nem tudtam látni, amikor benne voltam a pocakodban?
- Hát kisfiam, az valószínű, hogy onnan nem láttad.
- Miért nem láttam?
- Mert a pocakomban sötét volt.
- És akkor amikor benne voltam a pocakodban, mit láttam?
- Hát szerintem leginkább semmit, mert legtöbbször aludtál.
- És amikor nem aludtam, akkor láttam valamit?
- Nem hinném.
- Anya, Neked nincs igazad.
- Miért?
- Mert én igenis láttam a hasadat!
- Ja, tényleg kisfiam, igazad van, erre nem is gondoltam.
- És még tudod, miért nincs igazad?
- Na miért?
- Mert a hátadat is láttam, ha megfordultam! :D:D:D:DD:D

Nyári szandiban télen.

2009-01-09T10:35:00.003+01:00

Ma álltam sorban az automatánál pénzt kivenni, az egyik terminál nem működött, így hosszabb sor volt a másiknál, volt időm nézelődni. Előttem egy nő a lányával, vagy unokájával (a nő kinézete alapján lehet akár anya, akár nagymama). A kislány kb 4 év forma, vagy lehet, hogy idősebb, csak alultáplált, fejletlen. Elnéztem szegényt, egy hang nélkül áldogállt (az enyémeknek be nem szokott állni a csipulájuk, ha várakozunk valahol), szépen csendben. A fején egy felnőtt fehér sál volt körbe tekerve sapka helyett, a kezeit zsebre dugta, a vállait össze húzta, vékony nadrág rajta, és nyári cipő. Pontosabban nem is nyári cipő, hanem szandi :(:(:(:( A kocsi kinti hőmérséklet jelzője szerint -6 C volt éppen. Nagyon sajnáltam. Éppen azon gondolkodtam, hogy úgy kézen fognám, aztán bevinném a boltba legalább egy pár olcsóbb csizmát venni, de hogy lehet egy vadidegen emberhez oda menni, hogy én bizony vennék a gyereknek egy pár csízmát? Előbb végeztek ugye, és elindultak, aztán megörült a lelkem, amikor láttam, hogy bemennek a kínai áruházba, gondoltam, most már végre nem fog fázni a kislány... Nekem is volt ott dolgom, hát felmentem én is. Erre mit látok? A felnőtt nő nadrágokat vásárol magának... persze a kislánynak nem jutott csízma... Aztán elkezdett szomorkodni, mert Ő bizony új bugyit szeretett volna. Azt sem kapott :(:(:(
Tudom, hogy vannak nehéz sorsú emberek, de olyan nincs, hogy valakinek telik egy felnőtt nadrágra, de ne teljjen egy olcsó kisgyerek csízmára. VAgy akár még egy használtra is, hisz még az is jobb, mint a nyári szandi a -6 fokban.
A véleményem további részét képzeljétek ide, nem tartalmaz szalonképes mondatokat....
Szegény kislány... minek kellett megszületnie? :( Ja, tudom, a segélyért :(:( (az ilyen szülőket szépen egyesével ki kellene kötözni a nyílt utcán mondjuk ruha nélkül télen csak egyetlen éjszakára... a többit a természet elrendezné basszus... )

Mirabilia - Sal első szépsége

2009-01-07T00:06:00.004+01:00

Elkészültem az előbb, jó a kis sikerélmény :D:D:D A második nőnek szerintem csak jövő hónapban állok neki, mert jó lenne haladni a többi hímezni valómmal is. Egy ilyen nőcihez másfél-két hétre van szükség, ami nekem bevallom, csalódás volt, mert azt gondoltam először, hogy majd 3 nap alatt lezongorázom, mint egy RR-t, aztán jól van... nagyon nem így lett, lassan haladt ehhez képest, de már tudom, hogy nem haladtam én lassan, csak szimplán minimum háromszor annyi idő szükséges alapban, mint én hittem. Így a második nőre lelkileg is fel fogok készülni, hogy ne érezzem, hogy nem haladok :D:D:D:D

Ilyen lesz, ha kész lesz:

Fogadalmak a mukkolás jegyében + hulladékgyűjtés :D:D

2009-01-06T07:25:00.007+01:00

A tavalyi év elejei fogadalmam az volt, hogy végre Mukkolni fogok csakazértis, és kizárólag azt hímzem, amihez kedvem van. Aztán hamar rájöttem, hogy nem jó ez nekem, nem megy, az mégsem én vagyok. Én szeretek "csak" 2-3 féle megkezdettet, mert akkor látom a végét, a több megkezdett hímzés már idegesít. Amúgy a kötelező hímzések éve volt a tavalyi, nagyon sok határidős hímzést letudtam, és rájöttem, hogy nem szeretek határidőre hímezni, szóval igyekszem magam távol tartani a jövőben tőle.
Vissza térve a mukkolásra: aztán jött a második félév, és egyre több megkezdettem lett, valahogy csak úgy jöttek, persze idegesítettek is, de jó is volt mindig másikat elő venni... Így azt hiszem, lassan ott tartok, hogy kilátástalannak érzem a helyzetemet.
Az idei évi fogadalmam az lesz emiatt, hogy a Sal-okon kívül csak akkor kezdek újba, ha legalább az egyik nagy megkezdettemet befejezem előtte. Azért írom, hogy a Sal-okon kívül, mert az afro sal-t február 1-én kezdjük, és ott újba fogok emiatt kezdeni. Új sal-ba nem lépek bele, amíg egy másik sal-t be nem fejeztem, mert nem szeretném túl vállalni magam, még akkor sem, ha itt csak magamnak tartozom elszámolni valóval.
Szóval a tavalyi fogadalmam a mukkolás volt, amit csak év végére sikerült elérnem "véletlenül", az idei fogadalmam pedig a frissen elért mukkolás felszámolása :D:D:D:D:D
Lenyúltam Dóri szintén mástól lenyúlt ötletét, és elkezdtem tegnap gyűjteni én is a fonal maradékokat, kíváncsi leszek, 1 év alatt mennyi fog össze jönni :D:D:D:D Szerencsém volt, mert lusta dög módjára tegnapelőtt ott hagytam a maradékomat a hímzős szekrényem tetején, így bár tegnap kezdtem, de már 2 napi maradékom van :D:D:D:D:D Most a legnagyobb problémám, hogy lenyomkodjam, vagy ne nyomkodjam le, mert így már majdnem tele a vodkás pohárka :D:D:D:D:D Nem véletlenül nem nagy bögrébe kezdtem gyűjteni, majd mindig nagyobba fogom átpakolni, ha kinövöm ezt a méretet :D:D:D:D Hiába no, kell a sikerélmény minden téren :D:D:D
Tegnap a lányaim enyhén szólva is hülyének néztek, amikor szépen a tv tetejére kitettem a fél centes poharat a maradékokkal, mint valami ereklyét :D:D:D:D Aztán a nagy röhögésből azt lett, hogy elkezdtek veszett mocskos módon hímezni (hihetetlen, hogy ez is inspiráló tud lenni :D:D:D), hogy ők is gyűjthessék, mert megint előjött a szuper gonosz anya oldalam, és nem engedtem nekik, hogy az én maradékos poharamba gyűjtögessenek, az csak az én szemetem :D:D:D:D:D Így van most 3 megkezdett hulladékos poharunk :D:D:D:D:D Kívácsi leszek, mit szól a férjem, ha rájön, hogy én ezt tényleg komolyan gondolom :D:D::D

Meglepi csomagot kaptam

2009-01-05T12:07:00.004+01:00

Képzeljétek, ma csengetett a postás. Ezerrel vártam a Mirabilia-Salhoz a gyöngyöket, így szinte biztos voltam benne, hogy ma kezembe foghatom a sok szép csillogósat, erre óriási meglepetésemre a pillangós rr-em érkezett vissza. Érdekes érzés volt egyszerre bánatos lenni az elmaradt gyöngyök miatt, és örömködni a váratlanul vissza kapott rr-em miatt :D:D:D:D

Baromira tetszik, nagyon köszönöm mindenki munkáját! Óriási érzés vissza kapni, és féltem attól, hogy majd rossz érzés lesz a kezemben tartani a viszontagságok miatt, amin ez az RR átment, de nem, tök jó érzés simogatni, nézegetni, csodálni. Sajnos mostanában nem tudok neki állni össze állítani az egyéb hímzéseim miatt, de amint lesz időm rá, neki ugrok, és majd mutatom :D:D:D Kicsike párnácskákat fogok varrni belőlük, és fellógatom őket, hogy szárnyalhassanak kedvükre :D:D:D:D A párnák hátuljára pedig a külön hímzett nickeket varrom, hogy öreg vén banya koromban is emlékezhessek azokra, akik hímeztek nekem :D:D:D:D
Én végülis azok közé tartozom, akik egyel többet hímeztek, mint amit kaptak, mert egy rr társunk hónapokig ült az anyagokon, így vissza kértük tőle, de nem bánom, inkább legyenek egyel kevesebben, de már itthon :D:D:D:D

Annyira örülök, hogy meg is mutatom Nektek. Sajnos egyben nem tudok fotót készíteni, mert nem fér normálisan egy képbe bele, így külön fényképeztem egyesével a pillangókat. Kétféle anyagra kerültek, ami nem gond, mivel ugye külön-külön lesznek megvarrva.

Köszönöm még egyszer!!!

Lanarte - Afro sal

2008-12-29T05:44:00.003+01:00

Megalakulóban vagyunk, ha valakit érdekel az afro sal-unk, jelentkezhet még bátran. Nem csak a két afrikai lanarte képpel, bármilyen afrikai témájú képpel jöhettek. Bővebben itt.

Ajándékom Anikótól

2008-12-25T20:43:00.003+01:00

Ezt a képet már pár napja megkaptam, de csak most van időm mutatni. Csodaszép hardanger kép, arany színű keretben. Tetszik nagyon. Ankaaa-Anikó ajándékozott meg vele. Sajnos így sötétben jobb fotót nem tudok készíteni, világosban pedig megint napokig nem lenne időm rá, így marad ez. A lényeg látszik így is :) Köszönöm Anikó!